Növényvédelmi teendők 2015. 07. 19-25.

A napokban számos növényen takács- és levélatka károsítását tapasztaltam. A levélatka apró mérete miatt (ezred milliméter nagyságú) csak nagy nagyítással határozható meg. Ezért az atkák ismertetését találom most fontosnak, a teljesség igénye nélkül.

A növénykárosító atkák szívó kártevők, rendszerint a levél fonáki részén táplálkoznak, a levélerek mentén. Súlyos károkat okozhatnak; a levelek idő előtt lehullanak, a termőrügyek differenciálódása és ezzel a következő évi termés jelentősen csökkenhet.

Közvetlen kártételük mellett több vírus és fitoplazma terjesztői lehetnek

A tojásból kikelt lárvának három pár lába van.  Az ezt követő két nimfaszakaszban és kifejlett állapotban már négy pár lábbal rendelkezik, akárcska a pókok, hiszen rokonok.

A kártétel nagyságát a növénykárosító atkák természetes ellenségeinek, ragadozóinak csökkenése jelentősen befolyásolja. Ha a növény leveleinek nitrogéntartalma nő, nagyobb az atkakártétel.

Az egyes növényfajták között nagy különbségek tapasztalhatók az atkák elleni ellenálló képességben. Például az almafajták közül a Starking fogékonysága közismert.

A szőlő-gubacsatka kifejlett példányai telelnek a rügyekben. A szaporodás mértéke május-júniusban a legintenzívebb (képen). Védekezni rügyfakadás előtt közvetlenül olajos lemosóval, később speciális akariciddel történjék.

Az utóbbi években az orgona levélatka felszaporodása figyelhető meg. Kártéetele követekeztében egyes levelek elbarnulva lehullanak. A rügypikkelyek alatt telelnek. Akaricidekkel csökkenthető az atkaszám az orgonán.

A dió, szőlő és málna, almatermésűek levélatkáinak kártétele közismert. Az eredményes védekezés alapelve a nyugalmi időszakban való permetezés megfelelő lemosó szerrel (mészkénlé). A későbbiekben nagy atkalétszám mellett is védekezni kell.

A takácsatkák közül a gyümölcsfa- és a közönséges takácsatkákról szólnék. Több fejlődési alak szívogatással károsít. Áttelelés tojás vagy kifejlett formában történik Védekezni ellenük rügyfakadáskor lemosó szerrel, később tömeges szaporodáskor atkaölő készítménnyel célszerű, nagy permetlé mennyiséggel. A közönséges takácsatka nagyszámú tápnövényen károsít, valamennyi mozgó alakjával. Nőstényei telelnek át. Védekezni június, júliusban célszerű.

A szőlőszemek szépen, intenzíven fejlődnek. A nagyon mélyen gyökerező szőlő – mint tudjuk – bírja a szárazságot, és a napsütés a minőségi mutatókat jelentősen javítja. 10 napos fordulókban rézzel és kénnel célszerű permetezni. A szőlőmolyok nyári nemzedéke jelenleg tömegesen báb állapotban található. A feromoncsapda fogási eredményei alapján a szükséges védekezésről időben tájékoztatunk.

 

Dr. Varga Mária

szaktanácsadó