A rózsa növényvédelme II. – Kártevők

Ültetés előtt meg kell vizsgálni az ültetőgödörben található egyedek számát.  Ha négyzetméterenkénti számuk eléri vagy meghaladja a 2 db-ot, ültetés előtt talajfertőtlenítő szert (Basudin G, Diazinon G, Diazol G) javasolt a talajba helyezni. Néhány tő ültetésénél a lárvák talajból történő összegyűjtése és eltávolítása is eredményes.  Az állományba tavasszal betelepedő cserebogarak felszaporodását, tojásainak talajba történő elhelyezését az imágók elleni védekezéssel tudjuk megelőzni. A dermedt cserebogarak a hajnali órákban lerázással könnyen összegyűjthetők, a kémiai kezelést ezzel a módszerrel kiválthatjuk.

Szabadföldi rózsa kártevői

bundasbogar.jpg
Bundásbogár
Virágzáskor a szintén sok növényt károsító bundásbogár (Epicometis hirta) szokta a rózsa virágjának porzóit és a termőjét elfogyasztani, gyakran a bimbókba is berágja magát. A szintén polifág aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) is a rózsa virágainak termő részeit károsítja, nem ritkán a sziromlevelekkel együtt.  Az 1-1,5 cm-es, erősen szőrözött bundásbogár,
rozsbog.jpg

Aranyos rózsabogár
(Fotó: Némethy Zsuzsanna)

és a fémes zöld színű, 2-3 cm-es rózsabogár méreténél fogva jól észlelhető, a rajzó bogarak elleni védelem azok hajnali lerázásával, összegyűjtésével általában eredményes.
A szabadföldi rózsa legjelentősebb kártevője a nagy rózsa-levéltetű (Macrosyphum rosae). Mint minden levéltetű, ez is a fiatal, hajtásvégi részeket szívogatja: a zsenge levelek deformálódnak, elsárgulnak, majd lehullnak. A levéltetvek nagy egyedszámú telepekben, kolóniákban élnek, szívogatásuk után ragadós anyagot ürítenek, ez a
rozs-lev-tetu_1.jpg
Nagy rózsa-levéltetű
(Fotó: Némethy Zsuzsanna)
mézharmat. A cukorban gazdag mézharmatra másodlagosan, sötétszínű korompenész gomba telepszik. Bár a levéltetvek vírusterjesztők, a rózsa ismert vírusos betegségei egyike sem terjed levéltetvekkel. A nagy rózsa-levéltetű tojás alakban a vesszőkön telel, az abból kifejlődő első nemzedék már márciusban megjelenik. Évente számos nemzedéke kialakul, kártételére, jelenlétére az őszi lombhullásig számítanunk kell. Az áttelelő alak ellen téli lemosó permetezés Biola, Vektafid-A szerekkel hatékony. A tavasztól őszig károsító levéltetvek elleni védelem akkor hatásos, ha az első telepek kialakulásának kezdetén alkalmazzuk a kémiai kezelést, tömeges felszaporodásuk előtt. Ezért folyamatosan figyelni kell a hajtásvégeket, mivel a levéltetvek szárnyas egyedeinek kialakulásával a betelepedés és felszaporodásuk bármikor megtörténhet. Levéltetvek ellen hatékonyak a következő rovarölő szerek: Fendona, Talstar, Karate, Chimnix,  Decis, Basudin 600 EW,  Trebon,  Zolone, Thiokvant,  Chess, Pirimor,  Actara, Biola, Vektafid-A, Niral.
rozsakab_kar.jpg
Rózsakabóca kártétele
A száraz, meleg nyarakon felszaporodó rózsakabóca (Edwardsiana rosae) lárvái és kifejlett imágói is a rózsa leveleinek fonáki oldalán szívogatnak. Szívásuk helyét apró, sárgás színű, tűhegynyi pontok jelzik. A szívásnyomok sokasága végül ezüstös bevonatot alkot a levélen. A 2-4 mm hosszú, karcsú, sárgás színű kabóca a legelterjedtebb gyümölcsfajok leveleit is fertőzi, károsítja. A rózsa vesszőin áttelelő alakokat a téli metszéssel, illetve a pajzstetvek elleni téli lemosó permetezéssel egyensúlyban tarthatjuk. Az egyéb rovarok elleni védekezésre felhasznált szerek (kivéve a levéltetvek és az atkák ellen alkalmazott rovarölő szereket) ellenük is hatékonyak. A kontakt hatású rovarölő szereket a levél fonákára kell kijuttatni.
rozs_pajzs_tetu.jpg
Rózsapajzstetű
A rózsát több pajzstetű faj is fertőzhet, a leggyakoribb a rózsapajzstetű (Aulacaspis  rosae). A rózsa hajtásain, vesszőin fehéres színű pajzsok láthatók: a nőstényeké kerek, a hím állaté pedig megnyúlt. Alatta él a puhatestű tetű, mely szívogatásával gyengíti a növényt. A fertőzött vesszőkön telel, és tavasszal jelennek meg az újonnan kifejlődött rajzó lárvái. A védekezés alapja az áttelelő alak elleni védelem: a téli lemosó permetezés Biola, Vektafid rovarölő szerekkel hatékony. Szükség esetén a rajzó lárvák ellen, amikor még nem védi őket a pajzs, permetezés válhat szükségessé, esetleg megismételve, a következő szerek bármelyikével: Talstar,  Applaud, Decis,  Insegar,  Zolone, Biola, Vektafid-A.
Számos levéldarázs faj károsítja a rózsát. A fehéröves rózsadarázs és a fésűscsápú rózsadarázs lárvái a leveleken hámozgatnak, különböző méretű lyukakat rágnak. A hajtásfúró rózsadarázs lárvái a hajtásokban élnek, azt kirágják, ezért a hajtás hervadását, elhalását okozzák.
lev-sodr-rozs-dar_1.jpg

Levélsodró rózsadarázs kárképe
(Fotó: Pap Edina)

A levélsodró rózsadarázs (Blennocampa pusilla) kártétele egyes években igen súlyos lehet, országos elterjedése ismert. A levelek a hátoldaluk felé besodródnak, később sárgulva, elhalva lehullnak. A darázs már május elején megjelenik, tojásait a levél szélére rakja, ennek következtében a levelek igen szorosan, vékony csőre emlékeztető alakban összesodródnak. Az összesodródott levelekben élnek a fejlődő lárvák, melyek növekedésük biztosításához a leveleket megrágják. Bár még nyár végén is található kifejlett darázs, fő kártétele a tavaszi, fiatal levelek kifejlődése idején jelentős. Az első levéltünetek észlelésekor minél előbb távolítsuk el az összepöndörödött leveleket, hajtásokat, és semmisítsük meg. Ha a károsítás jelentős, akkor rágó kártevő ellen hatásos rovarölő szerrel minél korábban permetezzük le az állományt. A lárvák rejtett élete miatt csak a szisztémikus vagy legalább mélyhatású rovarölő szerek nyújtják a kívánt ölő hatást: Basudin 600 EW, Sumithion, Zolone, Actara. Ha a darázs rajzása, tojásrakása idején megelőző jelleggel permetezünk, a kontakt hatású rovarölő szerek is hatékonyak.
agre-sp_1.jpg
Varródarázs-faj álhernyója
(Fotó: Pap Edina)
A rózsát károsító varródarazsak (Arge sp.) tojásaikat a hajtásba helyezik szabályos elrendezésben, hasonlóan a varrógép öltéseihez, innen nyerték magyar nevüket. A fertőzött hajtás elhervad, elhal, a hajtás héja felrepedezik. A kikelő lárvák lombrágással gyengítik a rózsatövet. A hervadó hajtásvégek folyamatos eltávolításával a varródarazsak egyensúlyban tarthatók. Esetleges felszaporodásukkor lárvái ellen a levélsodró rózsadarázs ellen javasolt szerek
rozs_gub_dar.jpg
A közönséges rózsagubacsdarázs kártétele 
alkalmazhatók.
A közönséges rózsagubacsdarázs (Diplolepis rosae) elsősorbanjellegzetes, feltűnő kártételével hívja fel magára a figyelmet. A tavaszi hónapokban a darázs a hajtásba rakja tojásait, ahol néhány centiméteres nagyságú, szabálytalan alakú, szálas, rojtos kinézetű, megpirosodó színű, végül barnán elhaló gubacsok fejlődnek. A gubacsok felett a hajtás növekedése lelassul, vagy a hajtás elhal. A gubacsokban élnek és fejlődnek a lárvái. A kártevő elleni védelem általában a gubacsok eltávolításával megoldható.
szabomeh.jpg
Rózsa szabóméh
A rózsa szabóméh (Megachile centuncularis) imágói utódai felneveléséhez - fészek építésére - a rózsa leveleiből szabályos félkör alakú darabokat „vág” ki. Jellegzetes karéjos kártétele más fás gazdanövényein (fagyal, orgona, juhar, vadszőlő, kőris stb.) is megfigyelhető. Ritkán okoz  olyan jelentős kárt, hogy kémiai védekezés szükségessé váljon.

Hajtatott rózsa kártevői
Hajtatott rózsaállományban a közönséges takácsatka (Tetranychus
tetranichus.jpg
Közönséges takácsatka
urticae) igen elterjedt, jelentős kártevő. Közismert, hogy a takácsatka a magas hőmérsékletet és száraz, tehát alacsony páratartalmú levegőt kedveli. Ezek a viszonyok a nyári hónapokban alakulnak ki, ezért felszaporodásuk is nyári meleg hónapok – június vége, július - idején történik. A takácsatkák a levelek hátoldalán élnek és szívogatnak, vékony, pókhálószerű szövedéket képeznek. Szívogatásukkal a növény anyagcseréjét gátolják, aminek hatására a növény legyengül, a fertőzött levelek sárgulva lehullnak. A kártevő sok tápnövényű, a rózsán kívül az üvegházban élő gyomokat is kedveli, azokon tartja fenn magát. Ellenőrizzük a növények leveleinek hátoldalán előfordulásukat, hogy felszaporodásuk esetén atkaölő szerrel végzett permetezéssel visszaszorítsuk egyedszámát. Hatásos szerek: Mitac, Talstar, Applaud, Flumite, Andalin, Nissuron, Sanmite, Actellic, Omite.
tripsz_kar.jpg
Nyugati virágtripsz kártétele 
Szintén hajtatott rózsán jelentős kártevő a nyugati virágtripsz (Frankliniella  occidentalis). Ez a soktápnövényű tripsz a rózsa virágát, annak bimbóit és sziromleveleit támadja: a szívogatás hatására a sziromlevelek szélei elbarnulnak, elhalnak, súlyos fertőzésnél a bimbók torzulnak. Mind a kifejlett tripsz, mind a lárvái károsítanak. Bizonyos lárva alakjai a talajban élnek, átalakulásuk után jönnek a felszínre, és újból a növényre húzódnak. Rejtett életszakasza miatt a kémiai védekezés sokszor eredménytelen. A virágban élő alakok is elrejtőzve élnek, és károsítanak, jelenlétük gyakran elkerüli a termesztő figyelmét. A virágokban élő tripszek előfordulását fehér lapon végzett ütögetéssel a virágból ki szokták rázni, hogy láthatóvá váljanak az amúgy is apró, 1mm-es nagyságra fejlődő lárvák és imágók. Sok nemzedéke fejlődik évente. A kémiai védekezés csak többször megismételt kezeléssel vezet eredményre. A tripszek ellen engedélyezett szerek: Decis, Actara.

Kiegészítő megjegyzések
• Az első ízben felhasználásra kerülő növényvédő szert ajánlatos próbapermetezéssel megismerni. Ezzel elkerülhető az esetleges károsító, elsősorban perzselő hatása.
• Az egyes fajták nemcsak a károsítókkal szembeni tulajdonságukban, hanem a növényvédő szerekkel szembeni érzékenységükben is különbözőek. Ezért is fontos a próbapermetezés alkalmazása.
• A dísznövények védelménél kevés növényvédő szer használata engedélyezett. Az ajánlott szerek felsorolásánál azok károsító csoportra kifejtett ismert hatását vettük figyelembe, attól függetlenül, hogy adott kultúránál alkalmazásuk engedélyezett-e vagy sem. Azon növényvédő szerek felhasználását, amelyek engedélye a rózsára nincs kiterjesztve, egyedi kérés alapján Növény- és Talajvédelmi Szolgálat illetékes Állomása  engedélyezi.
• A rózsa viaszos levélzete miatt a permetlé megtapadását, annak hatékonyságát nedvesítőszer (Pl. Nonite) hozzáadásával ajánlott biztosítani.
• A cikkben a kémiai védekezésnél csak a III. kategóriájú, tehát szabad forgalmazású ás felhasználású növényvédő szereket  tüntettük fel.

Dr. Némethy Zsuzsanna
egyetemi adjunktus

Még több kép Galériánkban!

Kapcsolódó írás:
A rózsa növényvédelme I. – Kórokozók