Fába fúrt védőszer

A technológiával 5 éve kezdődtek kísérletek, amelyek tapasztalatai most értek be. Az eljárás során Vivid II. injektorokat ütünk be a fák gyöktörzsébe, átlagosan 15 cm-ként fúrt, 1-1,5 cm mély és 4 mm-es furatokba. A fúrás során folyamatosan vízzel locsoljuk a készülő furatot a súrlódási hő csökkentésére, valamint azért, hogy a fa keringési rendszerébe ne kerüljön gázbuborék, ami rontja a hatóanyag felvételét. A beütés során az injektorok zárólapja felszakad, és a dugattyú benyomásával az injektort nyomás alá helyezve, bejuttatjuk a hatóanyagot a fák keringési rendszerébe. A hatóanyag a felszívódás után eljut a levelekbe, és ott fejti ki a hatását úgy, hogy a táplálkozni kezdő L1-es hernyókat elpusztítja. A lárvák elpusztulása előtt fúrt 0,5 mm-es kis aknákból pontosan következtethetünk a fertőzöttségre. Az injektorokban 2 ml 1%-os abamectin hatóanyag van, ami az időjárástól függően 15-20 perc alatt felszívódik a fába.

Rügypattánás után
A felszívódás után az injektorokat ki kell szedni és a furatokat célszerű sebkezelni. A sebek gyógyulása néhány hónapot vesz igénybe. Tapasztalataink alapján a következő évben már nem tudjuk megtalálni a helyet, ahol megfúrtuk a fát. A kezelés kedvező ideje a rügypattanás időpontjától, a fa anyagáramlásának megindulásától számított legkorábbi időpont. A kezelések zömét 2001-ben és 2002-ben is a rajzás kezdetétől, április végétől május közepéig tudtuk elvégezni. A rügypattanáskor végzett kezeléseknél a hatóanyag felvétele lassúbb, hideg időben akár 20-40 perc. A késői kezeléseknél (amikor permetezéssel már nem kezelhető a fa) az első nemzedék lárvái már fejlődésnek indultak, az aknák már elérték az 1 centimétert is, amikor a lárvák felvették az elpusztulásukhoz szükséges mennyiségű hatóanyagot. Az eredményesség szempontjából ezeknek a fáknak a nagy része is megfelelőnek mutatkozott. Nagyon megkésett kezelésnél az első nemzedék teljesen kifejlődik, mert a nagy hernyókat már nem tudja elpusztítani a bejuttatott hatóanyag.

Kilencven százalékos hatás
Tapasztalataink alapján a középkorú, illetve idős fákat a teljes magasságukig meg tudjuk védeni egyszeri kezeléssel mind a három aknázómoly-nemzedék károsításával szemben. Időben elkezdett kezelés esetében a lombfelület minimum 90%-a sértetlen marad a tenyészidő folyamán. Olykor tapasztalható volt, hogy különösen a talaj közeli elágazások esetében egyes ágakba, ágcsoportokba nem jut el a hatóanyag. Ennek oka, hogy az edénynyalábok nem ágaznak el keresztirányban, ezért a gyökfőnél bejuttatott hatóanyag csak a 15-20 cm-es szélességben végigfutó edénynyalábokban viszi a hatóanyagot az ezen nyalábok által elért ágrészekre. Ezért alacsony elágazások esetében sûrûbben célszerû elhelyezni az injektorokat. Hasonló jelenséget tapasztaltunk fiatal fák esetében is, de fiatal fákon a sûrû megfúrást – tekintetbe véve a fiatal fák teljes magasságában végezhető permetezés lehetőségét is – nem javasoljuk.

Közterületeken
A módszert ígéretesnek látjuk díszfák szívó-rágó kártevők elleni védelmére is. Ezek közül nagyon szép kísérleti eredményekkel rendelkezünk platánfák csipkéspoloska elleni kezelésére. Több károsító, kórokozó ellen folynak kísérletek, melyek hatósági eljárásai rövidesen elkezdődnek. Az injektálásos eljárás tehát kiegészítheti az eddig megszokott permetezést. Így injektálással megvédhetjük a permetezéssel nem, magasságuk, megközelíthetőségük miatt részben vagy drágán kezelhető fákat, illetve a szolgáltatóktól messze fekvő szoliter vagy kis csoportos fákat is. Hatása nem függ esőtől, széltől, valamint a technológia zártsága miatt éttermek, játszóterek, forgalmas közterületek parkjaiban lévő fák kezelése is mindennemű zavarás nélkül megoldható.
A módszer 1-es forgalmi kategóriába tartozik, ezért csak növényvédelmi szakmérnöki vényre felírva, vagy szolgáltatásként vásárolható meg.

Szidonya István írását a Kertészet és Szőlészet 2004/18. számából vettük át.