Előrejelzés 2019

Gyümölcsöskertjeink régi, az esetek többségében megoldatlan kérdése a moníliafertőzés a különböző gyümölcsfajtákon. Bár a kórokozó hajtásokban okozott kára jelentős, a gazdálkodót közvetlenül érintő (fogyasztás, értékesítés, befőzés) elváltozás a gyümölcsfertőző monília.

A 2019-es év növényvédelmében a nyugati dióburokfúró-légy elleni védekezés eredményessége bizony nem volt megfelelő. A 2011. óta hazánkban felfedezett kártevő „diadalmenete” feltűnően gyors és hatékony. A jelenleg tartó betakarítás során látható a kártétele és a termés mennyiségének jelentős csökkenése.

Néhány jótanács az ez évi növényvédelmi problémák megismétlődésének megakadályozására a 2020. évben az előrejelzés lehetőségeinek alkalmazásával.

Szeptember az évelő gyomnövények esetében a gyökérben való tápanyag-felhalmozásnak az ideje. Többen kérdezik, hogy örökölt vagy vásárolt területeken mit lehet tenni a gyomtömegek megsemmisítésére úgy, hogy a tavaszi munkálatok, a gyeptelepítés, a zöldségfélék magvetése, illetve palántázása biztonságosan elvégezhetők legyenek.

Ezen a héten az örökzöldek őszi növényvédelmével kapcsolatos tudnivalókat foglalom össze.

Az elmúlt napokban 2-3 nap alatt lehullott 50-70 mm csapadék kedvezően hatott kerti növényeinkre. A paradicsom és paprika termései sokasodtak, és az előzőekben kifogásolt paradicsom rendes érése is folyamatos; bogyók nem maradnak zöldek, piros színűvé válnak.

Még szüretelünk! Néhány kései szilva, őszi barack és persze az almatermésűek a fákon vannak. A váratlan meleg és a pára felerősítette a gombák terjedését. A monília és a még mindig rajzó gyümölcsmolyok miatt még a permetezésük is szóba jöhet. Ebben az esetben csakis az élelmezés-egészségügyi várakozási idők (é.v.i.) alapján dönthetnek. A 3. felhívásban írtam a moníliára engedélyezett gombaölőkről, a 7.-ben pedig a rövid é.v.i.-vel rendelkező piretroid rovarölőkről pl. Karate Zeon. A „bio”...

Szeptembert írunk, amely a betakarítás, a szüret ideje. A szilva, az őszi körték, a nyári almák, például a Nyári Gála, valamint a csemegeszőlők a helyükre kerülnek: rotyog a lekvár, telnek a cefrés hordók, élvezettel eszi a család a megtermelt „javakat”. De láthatjuk a károsítók elleni védekezéseink hibáit is.

A mostanában virágzó egynyáriak és hagymás dísznövények növényvédelmére érdemes figyelmet fordítani.

A 2019-es évről augusztus közepén elmondható, hogy május kivételével – amikor 150 mm eső esett átlagosan az országban – rendkívül kevés csapadék hullott. Hosszú ideig a forróságot alig-alig enyhítette néhány milliméter eső. Ennek fényében bátran kijelenthetjük, hogy a csapadék- illetve páraigényes kórokozókkal az átlagosnál kevesebb volt a gondunk. Annál inkább figyelni kellett a szívó és rágó kártevőkre.

Július végén – az addig peronoszpóra-fertőzéstől szinte mentes szőlőkön, különösen a fogékony fajtákon – megjelent és egyre súlyosodik a betegség terjedése. Ehhez elegendő feltételt teremtettek a kisebb esők és a magas páratartalom.

Kerti dísznövényeink növényvédelmi tudnivalóit – a teljesség igénye nélkül – szeretném összefoglalni. Cél a díszítőértékük, szépségük, egészségük megtartása.

Július végére változékony, csapadékos időjárás köszöntött ránk. Úgy vélem, hogy a legtöbb kertben ismét elő kell venni a permetezőgépet.

A hetente küldött növényvédelmi tájékoztatómban most kertjeink kedvelt díszbokrainak, a buxusnak, a rózsának és a rhododendronnak a gyakori károsítóit foglalom össze.

Kertjeinkben járva érdekes látvány fogad. Az előbbiekben kiemelkedő egyedszámú kártevőket, levéltetvek, molytetvek, lepkekabóca stb. felváltotta az atkák tömege. Megtalálhatók gyümölcsfáinkon – elsősorban az almán –, díszbokrainkon, és különféle virágaink levélzetén is.

A sárgabarack a magyar konyhában szinte nélkülözhetetlen gyümölcs, belőle készül ugyanis a legfinomabb, legsokoldalúbban fölhasználható dzsem. Minden háziasszony álma, hogy évről-évre a páratlan szépségű befőttel megtöltött üvegek sorakozzanak a kamra polcain. Éppen ezért kertjeinknek nemcsak dísze, hanem széltől-fagytól óvott gyümölcsfája is a kajszi.

Úgy egy hónapja írtam utoljára Önöknek, sokáig változatlan volt a növényvédelmi helyzet. Folyamatosan terjedtek a levéltetvek és rajzottak a gyümölcsmolyok (lásd az országos rajzási táblázatot).

A nagy meleg után szinte az utolsó órában érkezett csapadék hatására nemcsak felüdültek kerti növényeink, hanem látványosan megszaporodtak az egyes tápelemek hiánytünetei és egyensúlyzavarai is. Néhány gyakori elváltozásra hívnám föl a figyelmet.

Tovább is tart a kánikula, egy csepp eső nélkül, a kórokozóknak általában nem, de a kártevőknek annál inkább kedvező feltételeket teremtve.

A májusi nagy mennyiségű csapadékot meleg, többnyire forró napok követték. A most következő beszámoló ennek az időjárási „anomáliának” a következményeit taglalja.