Zöldségtermesztés

  • Oltással a termésbiztonságért
    Oltással a termésbiztonságért

    Az oltás nem új keletű eljárás, és a palántanevelő üzemek kínálatában már régóta szerepelnek ilyen növények. A kertészek körében viszont - elsősorban a magasabb ár miatt - csak lassan terjednek. Egyre több termesztő számol viszont az egy alkalommal kifizetendő palántaár helyett a teljes termesztési idény kiadásaival, és ezzel a számítási módszerrel már a nagyobb biztonsággal termőő, nagyobb hozamokat szavatoló oltott növények kerülnek ki nyertesen az összehasonlításból.A föld alá és a föld...

    Olvass tovább
  • A kémhatás jelentősége a tápoldatozásban
    A kémhatás jelentősége a tápoldatozásban

    Mi a kémhatás? A kérdésre többféleképpen válaszolhatunk. A kémhatás a hidrogénion-koncentráció tízes alapú negatív logaritmusa; a tápanyagfelvételt és a növényi életfolyamatokat meghatározó tényező; viszonylag állandósult, de módosítható mutató; 1–14 skálán mérhetõ, mértékegység nélküli szám. A kémhatással kapcsolatban felmerülő fogalom a pufferképesség, azaz, hogy az adott közeg mennyire áll ellen a megváltoztatására irányuló hatással szemben. A talaj kémhatásának nagyon nagy az ellenálló...

    Olvass tovább
  • A zöldségtermesztés apró kellékei
    A zöldségtermesztés apró kellékei

    Az apróságok között említhetők a különféle jeltáblák és jelölő címkék, amelyek az elvetett, vagy kipalántázott zöldségfélék megkülönböztetését könnyítik meg. A többféle méretben kapható, T- vagy ceruza alakú, lapos műanyag jelölőkre alkoholos filccel írható fel a faj- vagy fajtanév, ami később lemosható és újraírható. A jobb minőségűek ellenálló műanyagból készülnek, így nem törnek, évekig használhatók. Az igényesebbek fémből készült jeltáblákból is választhatnak, amelyek lábai rozsdamentes...

    Olvass tovább
  • A spárga telepítése
    A spárga telepítése

    A spárga évelő növény, több éven át egyhelyben marad, ezért nagy gondot kell fordítani a terület talajának jó előkészítésére, tápanyaggal való feltöltésére.HomoktalajonA halványított spárga laza homoktalajon fejlődik jól, míg a zöldspárga a középkötött talajt kedveli. Ültetés előtt, az elővetemény lekerülése után végezzünk totális gyomirtást a területen (8-12 l/ha Glialka). A 60-70 centi mélyen elvégzett mélyszántás során bőséges (90-100 t/ha) istállótrágyát dolgozzunk a talajba, amely...

    Olvass tovább
  • Másodvetésű zöldségfélék 2.
    Másodvetésű zöldségfélék 2.

    SpenótA spenótból családi fogyasztásra a legcélszerűbb két-háromhetes időszakaszban többször keveset vetni. Szeptemberi szedésre, illetve átteleltetésre augusztus elején és közepén még elvethetjük a magját, jól eldolgozott, nedves talajba. Őszi szedésre az Ibis F1, a Trias F1 és a Vivos F1 fajták javasolhatók, áttelelőnek az Eszkimo-t, vagy a Parys F1-et vessük, 30-35 centi sortávolságra és 2-2,5 cm mélyre.VöröshagymaJúlius végétől augusztus közepéig vethető az áttelelő vöröshagyma, amellyel...

    Olvass tovább
  • Másodvetésű zöldségfélék 1.
    Másodvetésű zöldségfélék 1.

    Mindenek előtt arról kell szólnom, hogy másodvetésű szabadföldi zöldségnövényt csak és kizárólag öntözéssel szabad termeszteni! A rossz kelés oka legtöbbször a nagy melegben gyorsan kiszáradó talaj. Ezért a másodvetésű zöldségnövényeket kétnaponta öntözzük. Bizonytalan lehet a kelés akkor is, ha a főnövény után a talajt felássák, és nem hagyják ülepedni. Így a laza talajfelszínen az öntözések alkalmával a vetőmag olyan mélyre kerül, hogy nem tud kicsírázni.RetekJúlius végi, augusztus eleji...

    Olvass tovább
  • Miért jobb az oltott dinnye?
    Miért jobb az oltott dinnye?

    A sikeres dinnyetermesztés egyik legnehezebben megvalósítható alapkövetelménye a 10 éves vetésforgó. A hazai dinnyetermesztő körzetekben azonban - többnyire a birtokviszonyok miatt - a legjobb esetben is 2-3 év múlva újra ugyanazon terültre kerül a dinnye, de a folyamatos egyhelyben termesztés sem ritka. A tökre oltott dinnyefajták vetésváltás nélkül is termeszthetők. Az alanyként használt tökfélék gyökérrendszere erősebb és a betegségekkel szemben ellenállóbb, a hidegre és a nagyobb...

    Olvass tovább
  • Újdonság a karfiolfajták piacán: Graffiti F1
    Újdonság a karfiolfajták piacán: Graffiti F1

    A Graffiti F1 karfiol a dán Daehnfeldt cég fajtája, amely kísérleti területünkön a 80-as évek végén létrejött spontán mutáció eredménye. Évekig tartó munka és szelekció után született meg a vetőmag piac első bíborszínű hibrid karfiolja. Legfontosabb jellemzője a kiemelkedő szín- és méretbeli egyöntetűség. A Graffiti F1 80-90 napos tenyészidejű fajta, növekedési erélye közepes, virágzat-védelme elfogadható, levelei sötét színűek. A virágzat (karfiolfej) átlagtömege 600-800 gramm, képződéséhez...

    Olvass tovább
  • Itt a zöldségpalánta-nevelés ideje
    Itt a zöldségpalánta-nevelés ideje

    A palántanevelés sikere a növényfaj igényeinek megfelelő hőmérséklet tartása a palánta közelében, illetve a közegben. Az alacsony hőmérséklet ugyanis lassítja a fejlődést, és olyan stresszt válthat ki a növényben, ami csak később, a termésérés idején válik nyilvánvalóvá.Meleg talajba A zöldségpalántákat csak átmelegedett földkeverékbe szabad vetni, tűzdelni, ezért a palántázó közeget a téli tároló helyről időben vigyük ki a szabadba, és helyezzük a napra. Az uborka 20-21, a paprika 20, a...

    Olvass tovább
Showing 1 to 9 of 9 (1 Page)