Növényvédelem

  • Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/06
    Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/06

    Az ország egyik legjobb szaktanácsadója, Kujáni Lászlóné küldte az alábbi SMS-t: „Csonthéjasokban monília ellen: Orius+Merpan, Riza+Merpan. Cseresznye, meggyben: Chorus, FolicurSolo+Merpan.” Sajnos aktuálissá váltak az előző, a moníliáról és a tafrináról szóló felhívások. (Szomorú, hogy a fent ajánlott gombaölők közül csak a Chorus 50 WG a III. kategóriás. Szerencsére ez felszívódó és hűvösben is kiválóan működik.)

    Olvass tovább
  • Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/05
    Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/05

    Az egyik szemem sír, a másik nevet. A hónapok óta tartó szárazságban senyvednek a növények, de ebben az időjárásban idáig a monília és a tafrina sem okozott komoly gondot. Péntekre esőt jósolnak! A két gomba is beindulhat. Permetezést javaslok azoknak, akinek virágzik a meggyfája, a kajszija illetve ha tafrinára érzékenyek az őszibarack vagy a nektarin fái. Csak megelőzéssel lehet védekezni a két gomba ellen! (Lásd az előző felhívásokat.)

    Olvass tovább
  • Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/03
    Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/03

    Az előző felhívásban az egyre inkább csökkenő növényvédő szer kínálatról írtam. Legalább ennyire nehezíti a kertész életét az utóbbi évek szélsőséges időjárása is. Mindannyian érezzük a bőrünkön és a látjuk a növényeinken is a hatását. Az Agrofórum havilapunk februári számában a tavalyi évet értékelik a kollégák. A cikkek címei önmagukért beszélnek. „Extrém magas hőösszegek, hetekkel átlag előtti fenológiai fázisok, durva őszi aszály”, „Aszálykockázat a Duna régióban”, „Klímaváltozás hatása...

    Olvass tovább
  • Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/01 melléklete (lemosó szerek)
    Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/01 melléklete (lemosó szerek)

    Sokan még mindig a klasszikus rézszulfátra (rézgálicra) esküsznek, pontosabban az ebből készített bordóilére.

    Olvass tovább
  • Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/01
    Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/01

    ► Száraz és enyhe telet, száraz és korai tavasz követett. A házak közötti gyümölcsfák esetében már eddig sem bíztam a téli hideg károsítókat gyérítő hatásában. Széltől, szállított fagytól bizonyos mértékig mindig védenek a falak, a zárt udvarok. Az idén azonban a szántóföldeken sem volt hosszantartó fagy, ott sem gyérültek a rovarok és a kórokozók. Most érdemes elvégezni a lemosó permetezést. A hatóanyagokban nincs változás: réz (válasszuk a legtöbb gombára, baktériumokra), kén (lisztharmatra...

    Olvass tovább
  • Kora tavaszi lemosó permetezés indítása - Zsigó György
  • Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2018/3
    Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2018/3

    ► Az idén két hideghullám is félbeszakította a kerti munkákat. Talán az döntött helyesen, aki csak ezután kezd hozzá a metszéshez és a lemosó permetezéshez. Most ki tudja válogatni a fagykáros vesszőket. A virágozni készülő kajsziban, mandulában pedig a legutóbbi fagyhullám hatását is korrigálhatja. Mára már jól látszanak az elfeketedett bibéjű, elhalt szirmú virágrügyek, melyek termést már biztosan nem hoznak. A fásszárú növényeinken áttelelő károsítók listája nem változott, Balatoni Andrea...

    Olvass tovább
  • Szőlő feketerothadása
    Szőlő feketerothadása

    A 90-es évek végén Mikulás József cikkében részletesen beszámolt a betegség hazai megjelenéséről és előfordulási helyeiről. A későbbiekben alig-alig tudósítottak a kollegák a kórokozó fellépéséről. 2010-ben azonban szüret idejére a szőlő feketefoltosságának fürtön jelentkező tünetei súlyos mértékben mutatkoznak, az előzőleg peronoszpórától és helyenként lisztharmattól sújtott fürtök épen maradt bogyóin. Nyár elején a betegség piknokonídiumai megbetegítik a szőlő zöld részeit, kerek, kissé...

    Olvass tovább
  • Hagymás virágok és károsítóik 2.
    Hagymás virágok és károsítóik 2.

    Gyökératkák Rhizoglyphus ssp. A virághagymákat és gumókat, valamint azok gyökerét a fejlett rágó szájszervvel rendelkező gyökératkák - Rhizoglyphus-fajok - egyedei károsíthatják. Az általuk okozott sebzéseken másodlagosan megtelepedő kórokozók gyakran puhulást, a hagymák rothadását okozzák. A hagymák fertőzése a talajban történik. Tárolókban és szabadföldi viszonyok között is esetenként jelentős kárt idézhetnek elő. A virághagymák 49 oC-os 2 perces melegvizes áztatásával a...

    Olvass tovább
  • Hagymás virágok és károsítóik 1.
    Hagymás virágok és károsítóik 1.

    Hagymás virágainkat fiókhagymáról szaporítjuk. A szaporításra használt élő növényi részekben, a hagymákban több kórokozó él, és kártevők is meghúzódnak, így a szaporítóanyaggal könnyen terjednek.Vírusok A kórokozóik közül legjelentősebbek a vírusok. A vírusfertőzést a fiókhagymák az anyahagymáktól kapják: amennyiben azok vírusosak, valamennyi fiókhagyma vírusfertőzött lesz. A vírusfertőzés tünetei a hagymás virágoknál hasonlóak, a növény faja nem befolyásolja azt, mivel mindegyikük az...

    Olvass tovább
  • A magvetések és a palánták károsítói
    A magvetések és a palánták károsítói

    Rhizoktóniás foltos pusztulás A fiatal növényekre a legnagyobb veszélyforrást a talajban, a magban, illetve a magon élő károsítók jelentik. Ezek felszaporodva a fejlődő növényeket megtámadják, megbetegítik, bizonyos esetekben elpusztítják. A talajban élő károsítók A magvatéskor fellépő károsítók legyakrabban a termesztésre már használt talajból fertőznek. A talaj számtalan gyommagvat tartalmaz, amelyek évekig, egyesek akár 8-10 évig is elfekszenek a talaj...

    Olvass tovább
  • Pálmafélék  károsítói és védelme
    Pálmafélék károsítói és védelme

    A növények többsége, így a pálmafélék is, csak akkor nőnek, fejlődnek megfelelően, ha nevelési körülményei megegyeznek a növény igényével. Mielőtt vásárolunk, befogadunk egy növényt, tanácsos megismerni hőmérsékleti, fény- és nedvességigényét. A leggyakoribb pálmafajok környezeti igényeit tartalmazó táblázatot itt letöltheti! palmaigeny.doc (26.50 KB) A pálma levélcsúcsi elhalása élettani eredetű A pálmák igényét kielégítő talaj kissé savanyú, pH-értéke 5,0-6,5 közötti. A...

    Olvass tovább
  • A rózsa növényvédelme II. – Kártevők
    A rózsa növényvédelme II. – Kártevők

    Ültetés előtt meg kell vizsgálni az ültetőgödörben található egyedek számát.  Ha négyzetméterenkénti számuk eléri vagy meghaladja a 2 db-ot, ültetés előtt talajfertőtlenítő szert (Basudin G, Diazinon G, Diazol G) javasolt a talajba helyezni. Néhány tő ültetésénél a lárvák talajból történő összegyűjtése és eltávolítása is eredményes.  Az állományba tavasszal betelepedő cserebogarak felszaporodását, tojásainak talajba történő elhelyezését az imágók elleni védekezéssel tudjuk megelőzni. A...

    Olvass tovább
  • A rózsa növényvédelme I. – Kórokozók
    A rózsa növényvédelme I. – Kórokozók

    Az élettani eredetű elváltozások közül a vashiány a leggyakoribb. A talaj vashiányára a rózsa érzékenyen reagál: a hajtásvégeken a levelek klorózist, különböző mértékű levélsárgulást mutatnak, míg a levelek érhálózata zöld marad. A vashiányt számos esetben a talaj magas mésztartalma okozza, ami megakadályozza a vasionok felvételét a növény számára. A gyorsan oldódó vaskelát-tartalmú készítményekkel, elsősorban lombpermetezéssel a növény vas-egyensúlya gyorsan helyreállítható. A vaskelátok...

    Olvass tovább
  • Új kártevő Európában a selyemakác-levélbolha
    Új kártevő Európában a selyemakác-levélbolha

    A levélbolhák kiemelkedő, vékony, ezüstfehér színű viaszváladék-szálakat képeznekA selyemakác (Albizia julibrissin) az utóbbi évtizedben a házikertek kedvelt díszfája lett. Ennek oka lehet a fa gyors növekedése, valamint dekoratív, laza, félárnyékot adó lombja. Laza, szellőtől rezgő apró levélkéi, rózsaszín, pamacsszerű virágzata, kellemes illata a mediterrán vidék hangulatát idézi. Az öntözésen és a fiatal kori fagyvédelmen kívül különösebb gondozást nem kíván. Eddig növényvédelmi feladatot...

    Olvass tovább
  • Csonthéjas gyümölcsfák rettegett vírusbetegsége
    Csonthéjas gyümölcsfák rettegett vírusbetegsége

    Besztercei szilva PPV-sal fertőzött terméseA plum pox virus (PPV), azaz szilvahimlő vírus a csonthéjas gyümölcsfajok közül elsősorban a szilva, a kajszibarack, és az őszibarack egyedein terjed el, de megfertőzi a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is. Képes megfertőzni a vadon élő egyéb Prunus fajokat, például a kökényt is. Gazdanövényei a dísznövényként ismert Prunus fajok is, a színes levelű sorfákon különösen gyakori betegség.TünetekA szilvafák levelein a levelek alapszínétől kissé eltérő,...

    Olvass tovább
  • Szőlőtőke és termőkar betegségei
    Szőlőtőke és termőkar betegségei

    Szőlő levélsodró- vírus tüneteA legapróbb ismert növényi kórokozók, a vírusok elsősorban a fertőzött, a nem kellően ellenőrzött szaporítóanyaggal terjednek. A szőlő levelein mozaikos sárgaságot, a levélerezet legyező alakú torzulását, a vessző ellaposodását, kettős vagy hármas rügyképződést okozhatnak. A vírusos szőlőtőkéken a fürtök hiányosan vagy nem kötődnek, (madárkás fürt), csökken a hozamuk, majd a tőkék elhalhatnak. A levélsodró vírusok a levelek erőteljes megvastagodását,...

    Olvass tovább
  • Terjed a körterozsda
    Terjed a körterozsda

    A körterozsda tavaszi spermogóniumokkal A díszkertekben egyre több helyen telepítenek örökzöldeket, tujákat és borókafajokat is. A legtöbb boróka (Juniperus) faj azonban gazdanövénye ennek a gombának. Fő gazda a boróka A betegség régóta ismert hazánkban, de korábban nem bírt különösebb jelentőséggel, mert egyik gazdanövénye, a nehézszagú boróka (Juniperus sabina) őshonos ugyan nálunk, de nem elterjedt növény Magyarországon. A kórokozó valamennyi...

    Olvass tovább
  • A  paradicsom és a burgonya fitoftórás betegsége
    A paradicsom és a burgonya fitoftórás betegsége

    Fitoftórás paradicsomtő A fitoftórás betegség burgonyában Európa országaiban több évszázada ismert, a járványszerűen fellépő kór olykor éhínséget, emberek százezreinek halálát okozta. Az 1800-as évek közepén Írországban kitört fitoftóra-járvány következtében több millió ember maradt élelmezés nélkül, akik az éhínség elől vándoroltak ki Amerikába. A betegség paradicsom- és burgonyavész elnevezése a kórokozó agresszív voltára, a növényeken előidézett gyors lefolyású, súlyos kártételre...

    Olvass tovább
  • Bogyósgyümölcsűek botrítiszes termésrothadása
    Bogyósgyümölcsűek botrítiszes termésrothadása

    A Botrytis cinerea nedves időben rothadást és a fertőzött bogyókon dús, jellegzetes szürke színű, laza konídiumtartó-gyep bevonatot képez. Tartósan száraz időjárási szakasz után a bogyók összetöppednek, összeszáradnak, mumifikálódhatnak. A fertőzést a Botrytis cinerea konídiumtartós gomba okozza. Ivaros alakja, a Botryotinia fuckeliana apotéciumos gomba, ami ismert ugyan, ám a kórokozó biológiájában nincs jelentősége.Tünetek A szamócánál már a virágokat is fertőzheti, aminek következtében a...

    Olvass tovább
Showing 1 to 20 of 48 (3 Pages)