Növényvédelem

  • Kora tavaszi lemosó permetezés indítása - Zsigó György
  • Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2018/3
    Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2018/3

    ► Az idén két hideghullám is félbeszakította a kerti munkákat. Talán az döntött helyesen, aki csak ezután kezd hozzá a metszéshez és a lemosó permetezéshez. Most ki tudja válogatni a fagykáros vesszőket. A virágozni készülő kajsziban, mandulában pedig a legutóbbi fagyhullám hatását is korrigálhatja. Mára már jól látszanak az elfeketedett bibéjű, elhalt szirmú virágrügyek, melyek termést már biztosan nem hoznak. A fásszárú növényeinken áttelelő károsítók listája nem változott, Balatoni Andrea...

    Olvass tovább
  • Szőlő feketerothadása
    Szőlő feketerothadása

    A 90-es évek végén Mikulás József cikkében részletesen beszámolt a betegség hazai megjelenéséről és előfordulási helyeiről. A későbbiekben alig-alig tudósítottak a kollegák a kórokozó fellépéséről. 2010-ben azonban szüret idejére a szőlő feketefoltosságának fürtön jelentkező tünetei súlyos mértékben mutatkoznak, az előzőleg peronoszpórától és helyenként lisztharmattól sújtott fürtök épen maradt bogyóin. Nyár elején a betegség piknokonídiumai megbetegítik a szőlő zöld részeit, kerek, kissé...

    Olvass tovább
  • Hagymás virágok és károsítóik 2.
    Hagymás virágok és károsítóik 2.

    Gyökératkák Rhizoglyphus ssp. A virághagymákat és gumókat, valamint azok gyökerét a fejlett rágó szájszervvel rendelkező gyökératkák - Rhizoglyphus-fajok - egyedei károsíthatják. Az általuk okozott sebzéseken másodlagosan megtelepedő kórokozók gyakran puhulást, a hagymák rothadását okozzák. A hagymák fertőzése a talajban történik. Tárolókban és szabadföldi viszonyok között is esetenként jelentős kárt idézhetnek elő. A virághagymák 49 oC-os 2 perces melegvizes áztatásával a...

    Olvass tovább
  • Hagymás virágok és károsítóik 1.
    Hagymás virágok és károsítóik 1.

    Hagymás virágainkat fiókhagymáról szaporítjuk. A szaporításra használt élő növényi részekben, a hagymákban több kórokozó él, és kártevők is meghúzódnak, így a szaporítóanyaggal könnyen terjednek.Vírusok A kórokozóik közül legjelentősebbek a vírusok. A vírusfertőzést a fiókhagymák az anyahagymáktól kapják: amennyiben azok vírusosak, valamennyi fiókhagyma vírusfertőzött lesz. A vírusfertőzés tünetei a hagymás virágoknál hasonlóak, a növény faja nem befolyásolja azt, mivel mindegyikük az...

    Olvass tovább
  • A magvetések és a palánták károsítói
    A magvetések és a palánták károsítói

    Rhizoktóniás foltos pusztulás A fiatal növényekre a legnagyobb veszélyforrást a talajban, a magban, illetve a magon élő károsítók jelentik. Ezek felszaporodva a fejlődő növényeket megtámadják, megbetegítik, bizonyos esetekben elpusztítják. A talajban élő károsítók A magvatéskor fellépő károsítók legyakrabban a termesztésre már használt talajból fertőznek. A talaj számtalan gyommagvat tartalmaz, amelyek évekig, egyesek akár 8-10 évig is elfekszenek a talaj...

    Olvass tovább
  • Pálmafélék  károsítói és védelme
    Pálmafélék károsítói és védelme

    A növények többsége, így a pálmafélék is, csak akkor nőnek, fejlődnek megfelelően, ha nevelési körülményei megegyeznek a növény igényével. Mielőtt vásárolunk, befogadunk egy növényt, tanácsos megismerni hőmérsékleti, fény- és nedvességigényét. A leggyakoribb pálmafajok környezeti igényeit tartalmazó táblázatot itt letöltheti! palmaigeny.doc (26.50 KB) A pálma levélcsúcsi elhalása élettani eredetű A pálmák igényét kielégítő talaj kissé savanyú, pH-értéke 5,0-6,5 közötti. A...

    Olvass tovább
  • A rózsa növényvédelme II. – Kártevők
    A rózsa növényvédelme II. – Kártevők

    Ültetés előtt meg kell vizsgálni az ültetőgödörben található egyedek számát.  Ha négyzetméterenkénti számuk eléri vagy meghaladja a 2 db-ot, ültetés előtt talajfertőtlenítő szert (Basudin G, Diazinon G, Diazol G) javasolt a talajba helyezni. Néhány tő ültetésénél a lárvák talajból történő összegyűjtése és eltávolítása is eredményes.  Az állományba tavasszal betelepedő cserebogarak felszaporodását, tojásainak talajba történő elhelyezését az imágók elleni védekezéssel tudjuk megelőzni. A...

    Olvass tovább
  • A rózsa növényvédelme I. – Kórokozók
    A rózsa növényvédelme I. – Kórokozók

    Az élettani eredetű elváltozások közül a vashiány a leggyakoribb. A talaj vashiányára a rózsa érzékenyen reagál: a hajtásvégeken a levelek klorózist, különböző mértékű levélsárgulást mutatnak, míg a levelek érhálózata zöld marad. A vashiányt számos esetben a talaj magas mésztartalma okozza, ami megakadályozza a vasionok felvételét a növény számára. A gyorsan oldódó vaskelát-tartalmú készítményekkel, elsősorban lombpermetezéssel a növény vas-egyensúlya gyorsan helyreállítható. A vaskelátok...

    Olvass tovább
  • Új kártevő Európában a selyemakác-levélbolha
    Új kártevő Európában a selyemakác-levélbolha

    A levélbolhák kiemelkedő, vékony, ezüstfehér színű viaszváladék-szálakat képeznekA selyemakác (Albizia julibrissin) az utóbbi évtizedben a házikertek kedvelt díszfája lett. Ennek oka lehet a fa gyors növekedése, valamint dekoratív, laza, félárnyékot adó lombja. Laza, szellőtől rezgő apró levélkéi, rózsaszín, pamacsszerű virágzata, kellemes illata a mediterrán vidék hangulatát idézi. Az öntözésen és a fiatal kori fagyvédelmen kívül különösebb gondozást nem kíván. Eddig növényvédelmi feladatot...

    Olvass tovább
  • Csonthéjas gyümölcsfák rettegett vírusbetegsége
    Csonthéjas gyümölcsfák rettegett vírusbetegsége

    Besztercei szilva PPV-sal fertőzött terméseA plum pox virus (PPV), azaz szilvahimlő vírus a csonthéjas gyümölcsfajok közül elsősorban a szilva, a kajszibarack, és az őszibarack egyedein terjed el, de megfertőzi a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is. Képes megfertőzni a vadon élő egyéb Prunus fajokat, például a kökényt is. Gazdanövényei a dísznövényként ismert Prunus fajok is, a színes levelű sorfákon különösen gyakori betegség.TünetekA szilvafák levelein a levelek alapszínétől kissé eltérő,...

    Olvass tovább
  • Szőlőtőke és termőkar betegségei
    Szőlőtőke és termőkar betegségei

    Szőlő levélsodró- vírus tüneteA legapróbb ismert növényi kórokozók, a vírusok elsősorban a fertőzött, a nem kellően ellenőrzött szaporítóanyaggal terjednek. A szőlő levelein mozaikos sárgaságot, a levélerezet legyező alakú torzulását, a vessző ellaposodását, kettős vagy hármas rügyképződést okozhatnak. A vírusos szőlőtőkéken a fürtök hiányosan vagy nem kötődnek, (madárkás fürt), csökken a hozamuk, majd a tőkék elhalhatnak. A levélsodró vírusok a levelek erőteljes megvastagodását,...

    Olvass tovább
  • Terjed a körterozsda
    Terjed a körterozsda

    A körterozsda tavaszi spermogóniumokkal A díszkertekben egyre több helyen telepítenek örökzöldeket, tujákat és borókafajokat is. A legtöbb boróka (Juniperus) faj azonban gazdanövénye ennek a gombának. Fő gazda a boróka A betegség régóta ismert hazánkban, de korábban nem bírt különösebb jelentőséggel, mert egyik gazdanövénye, a nehézszagú boróka (Juniperus sabina) őshonos ugyan nálunk, de nem elterjedt növény Magyarországon. A kórokozó valamennyi...

    Olvass tovább
  • A  paradicsom és a burgonya fitoftórás betegsége
    A paradicsom és a burgonya fitoftórás betegsége

    Fitoftórás paradicsomtő A fitoftórás betegség burgonyában Európa országaiban több évszázada ismert, a járványszerűen fellépő kór olykor éhínséget, emberek százezreinek halálát okozta. Az 1800-as évek közepén Írországban kitört fitoftóra-járvány következtében több millió ember maradt élelmezés nélkül, akik az éhínség elől vándoroltak ki Amerikába. A betegség paradicsom- és burgonyavész elnevezése a kórokozó agresszív voltára, a növényeken előidézett gyors lefolyású, súlyos kártételre...

    Olvass tovább
  • Bogyósgyümölcsűek botrítiszes termésrothadása
    Bogyósgyümölcsűek botrítiszes termésrothadása

    A Botrytis cinerea nedves időben rothadást és a fertőzött bogyókon dús, jellegzetes szürke színű, laza konídiumtartó-gyep bevonatot képez. Tartósan száraz időjárási szakasz után a bogyók összetöppednek, összeszáradnak, mumifikálódhatnak. A fertőzést a Botrytis cinerea konídiumtartós gomba okozza. Ivaros alakja, a Botryotinia fuckeliana apotéciumos gomba, ami ismert ugyan, ám a kórokozó biológiájában nincs jelentősége.Tünetek A szamócánál már a virágokat is fertőzheti, aminek következtében a...

    Olvass tovább
  • Permetező szerek keverhetősége
    Permetező szerek keverhetősége

    A címben szándékosan írtam permetező szert, hiszen a kezelések során a növényvédő szerekhez gyakran keverünk egyéb (nedvesítő, tapadás- és hatásfokozó) készítményeket, illetve lombtrágyákat is.A permetező szerek keverésekor sokszor már az is csoda, ha a permetlétartályban csomómentes, leülepedésre nem hajlamos levet kapunk. Ám ekkor még mindig kérdéses, hogy a biológiai összeférhetőség szempontjából helyesen jártunk-e el? Annál is inkább fontos ennek a kérdésnek a tisztázása, mert az...

    Olvass tovább
  • A meggy monilíniás betegsége
    A meggy monilíniás betegsége

    Egyik legkedveltebb gyümölcsfajunk, a meggy nevének hallatán sokan szinte azonnal a kellemesen zamatos, frissítően savanykás, mélybordó termés képére asszociálnak. De vajon gondolnak-e arra, hogy ez a kedvelt, csonthéjas gyümölcs sokszor igen nehéz feladat elé állítja a termesztőt, akinek szinte évről évre meg kell birkóznia a hírhedt monilíniás betegséggel annak érdekében, hogy elvirágzás után ne az elszáradt hajtások éktelenkedjenek a fákon a termés helyett. A betegség jelentősége és...

    Olvass tovább
  • A növényvédő szerek forgalmi kategóriái
    A növényvédő szerek forgalmi kategóriái

    A gyakorlatilag kockázatmentes felhasználás csakis a gyártó és a forgalmazó által, a növényvédő szer használatára vonatkozó előírásinak figyelembe vételével együtt érhető el. Mindemellett szükség van a vásárló vagy a felhasználó tudatos, környezetszemléletű magatartására, és az egészség védelmének mindenek előtti szem előtt tartására is.A forgalmi kategóriába sorolás háttereMagyarországon jelenleg a növényvédő szereket három forgalmi kategóriába sorolják (I–III.). Az egyes készítmények adott...

    Olvass tovább
  • A héjasok szüret utáni védelme
    A héjasok szüret utáni védelme

    A héjas gyümölcsfajok szüret utáni védelmével kapcsolatban sok szempontból ugyanazokat az általánosan elvégzendő feladatokat kell hangsúlyozni, mint az almatermésűek és a csonthéjasok esetében. A legfontosabb teendő tehát ezen fajoknál is a következő évben potenciális fertőzési forrást jelentő, különféle baktériumos és gombás betegségekkel fertőzött lomb megfelelő kezelése.Megelőző védekezésekA leggyakoribb és legveszélyesebb kórokozók közül diónál a xantomonászos és a gnomóniás betegséget,...

    Olvass tovább
  • A bogyósgyümölcsűek szüret utáni védelme
    A bogyósgyümölcsűek szüret utáni védelme

    SzamócaA szamóca termesztéstechnológiája meglehetősen egyedi más gyümölcsfajokhoz viszonyítva. Kifejezetten intenzív kultúra, amely alapján sok hasonlóságot mutat a zöldségfélékkel. Károsítói többsége ellen a tavaszi–nyár eleji időszakban kell megkezdeni a védekezést. A betakarítást követően az határozza meg a növényvédelmi beavatkozások szükségességét és számát, hogy lekaszáljuk-e a leveleket vagy lombeltávolítás nélküli termesztéstechnológiát alkalmazunk. Előbbi esetben a lombvédelmet...

    Olvass tovább
Showing 1 to 20 of 43 (3 Pages)