Növényvédelem

  • Pálmafélék  károsítói és védelme
    Pálmafélék károsítói és védelme

    A növények többsége, így a pálmafélék is, csak akkor nőnek, fejlődnek megfelelően, ha nevelési körülményei megegyeznek a növény igényével. Mielőtt vásárolunk, befogadunk egy növényt, tanácsos megismerni hőmérsékleti, fény- és nedvességigényét. A leggyakoribb pálmafajok környezeti igényeit tartalmazó táblázatot itt letöltheti! palmaigeny.doc (26.50 KB) A pálma levélcsúcsi elhalása élettani eredetű A pálmák igényét kielégítő talaj kissé savanyú, pH-értéke 5,0-6,5 közötti. A...

    Olvass tovább
  • A rózsa növényvédelme II. – Kártevők
    A rózsa növényvédelme II. – Kártevők

    Ültetés előtt meg kell vizsgálni az ültetőgödörben található egyedek számát.  Ha négyzetméterenkénti számuk eléri vagy meghaladja a 2 db-ot, ültetés előtt talajfertőtlenítő szert (Basudin G, Diazinon G, Diazol G) javasolt a talajba helyezni. Néhány tő ültetésénél a lárvák talajból történő összegyűjtése és eltávolítása is eredményes.  Az állományba tavasszal betelepedő cserebogarak felszaporodását, tojásainak talajba történő elhelyezését az imágók elleni védekezéssel tudjuk megelőzni. A...

    Olvass tovább
  • A rózsa növényvédelme I. – Kórokozók
    A rózsa növényvédelme I. – Kórokozók

    Az élettani eredetű elváltozások közül a vashiány a leggyakoribb. A talaj vashiányára a rózsa érzékenyen reagál: a hajtásvégeken a levelek klorózist, különböző mértékű levélsárgulást mutatnak, míg a levelek érhálózata zöld marad. A vashiányt számos esetben a talaj magas mésztartalma okozza, ami megakadályozza a vasionok felvételét a növény számára. A gyorsan oldódó vaskelát-tartalmú készítményekkel, elsősorban lombpermetezéssel a növény vas-egyensúlya gyorsan helyreállítható. A vaskelátok...

    Olvass tovább
  • Új kártevő Európában a selyemakác-levélbolha
    Új kártevő Európában a selyemakác-levélbolha

    A levélbolhák kiemelkedő, vékony, ezüstfehér színű viaszváladék-szálakat képeznekA selyemakác (Albizia julibrissin) az utóbbi évtizedben a házikertek kedvelt díszfája lett. Ennek oka lehet a fa gyors növekedése, valamint dekoratív, laza, félárnyékot adó lombja. Laza, szellőtől rezgő apró levélkéi, rózsaszín, pamacsszerű virágzata, kellemes illata a mediterrán vidék hangulatát idézi. Az öntözésen és a fiatal kori fagyvédelmen kívül különösebb gondozást nem kíván. Eddig növényvédelmi feladatot...

    Olvass tovább
  • Csonthéjas gyümölcsfák rettegett vírusbetegsége
    Csonthéjas gyümölcsfák rettegett vírusbetegsége

    Besztercei szilva PPV-sal fertőzött terméseA plum pox virus (PPV), azaz szilvahimlő vírus a csonthéjas gyümölcsfajok közül elsősorban a szilva, a kajszibarack, és az őszibarack egyedein terjed el, de megfertőzi a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is. Képes megfertőzni a vadon élő egyéb Prunus fajokat, például a kökényt is. Gazdanövényei a dísznövényként ismert Prunus fajok is, a színes levelű sorfákon különösen gyakori betegség.TünetekA szilvafák levelein a levelek alapszínétől kissé eltérő,...

    Olvass tovább
  • Szőlőtőke és termőkar betegségei
    Szőlőtőke és termőkar betegségei

    Szőlő levélsodró- vírus tüneteA legapróbb ismert növényi kórokozók, a vírusok elsősorban a fertőzött, a nem kellően ellenőrzött szaporítóanyaggal terjednek. A szőlő levelein mozaikos sárgaságot, a levélerezet legyező alakú torzulását, a vessző ellaposodását, kettős vagy hármas rügyképződést okozhatnak. A vírusos szőlőtőkéken a fürtök hiányosan vagy nem kötődnek, (madárkás fürt), csökken a hozamuk, majd a tőkék elhalhatnak. A levélsodró vírusok a levelek erőteljes megvastagodását,...

    Olvass tovább
  • Terjed a körterozsda
    Terjed a körterozsda

    A körterozsda tavaszi spermogóniumokkal A díszkertekben egyre több helyen telepítenek örökzöldeket, tujákat és borókafajokat is. A legtöbb boróka (Juniperus) faj azonban gazdanövénye ennek a gombának. Fő gazda a boróka A betegség régóta ismert hazánkban, de korábban nem bírt különösebb jelentőséggel, mert egyik gazdanövénye, a nehézszagú boróka (Juniperus sabina) őshonos ugyan nálunk, de nem elterjedt növény Magyarországon. A kórokozó valamennyi...

    Olvass tovább
  • A  paradicsom és a burgonya fitoftórás betegsége
    A paradicsom és a burgonya fitoftórás betegsége

    Fitoftórás paradicsomtő A fitoftórás betegség burgonyában Európa országaiban több évszázada ismert, a járványszerűen fellépő kór olykor éhínséget, emberek százezreinek halálát okozta. Az 1800-as évek közepén Írországban kitört fitoftóra-járvány következtében több millió ember maradt élelmezés nélkül, akik az éhínség elől vándoroltak ki Amerikába. A betegség paradicsom- és burgonyavész elnevezése a kórokozó agresszív voltára, a növényeken előidézett gyors lefolyású, súlyos kártételre...

    Olvass tovább
  • Bogyósgyümölcsűek botrítiszes termésrothadása
    Bogyósgyümölcsűek botrítiszes termésrothadása

    A Botrytis cinerea nedves időben rothadást és a fertőzött bogyókon dús, jellegzetes szürke színű, laza konídiumtartó-gyep bevonatot képez. Tartósan száraz időjárási szakasz után a bogyók összetöppednek, összeszáradnak, mumifikálódhatnak. A fertőzést a Botrytis cinerea konídiumtartós gomba okozza. Ivaros alakja, a Botryotinia fuckeliana apotéciumos gomba, ami ismert ugyan, ám a kórokozó biológiájában nincs jelentősége.Tünetek A szamócánál már a virágokat is fertőzheti, aminek következtében a...

    Olvass tovább
  • Permetező szerek keverhetősége
    Permetező szerek keverhetősége

    A címben szándékosan írtam permetező szert, hiszen a kezelések során a növényvédő szerekhez gyakran keverünk egyéb (nedvesítő, tapadás- és hatásfokozó) készítményeket, illetve lombtrágyákat is.A permetező szerek keverésekor sokszor már az is csoda, ha a permetlétartályban csomómentes, leülepedésre nem hajlamos levet kapunk. Ám ekkor még mindig kérdéses, hogy a biológiai összeférhetőség szempontjából helyesen jártunk-e el? Annál is inkább fontos ennek a kérdésnek a tisztázása, mert az...

    Olvass tovább
  • A meggy monilíniás betegsége
    A meggy monilíniás betegsége

    Egyik legkedveltebb gyümölcsfajunk, a meggy nevének hallatán sokan szinte azonnal a kellemesen zamatos, frissítően savanykás, mélybordó termés képére asszociálnak. De vajon gondolnak-e arra, hogy ez a kedvelt, csonthéjas gyümölcs sokszor igen nehéz feladat elé állítja a termesztőt, akinek szinte évről évre meg kell birkóznia a hírhedt monilíniás betegséggel annak érdekében, hogy elvirágzás után ne az elszáradt hajtások éktelenkedjenek a fákon a termés helyett. A betegség jelentősége és...

    Olvass tovább
  • A növényvédő szerek forgalmi kategóriái
    A növényvédő szerek forgalmi kategóriái

    A gyakorlatilag kockázatmentes felhasználás csakis a gyártó és a forgalmazó által, a növényvédő szer használatára vonatkozó előírásinak figyelembe vételével együtt érhető el. Mindemellett szükség van a vásárló vagy a felhasználó tudatos, környezetszemléletű magatartására, és az egészség védelmének mindenek előtti szem előtt tartására is.A forgalmi kategóriába sorolás háttereMagyarországon jelenleg a növényvédő szereket három forgalmi kategóriába sorolják (I–III.). Az egyes készítmények adott...

    Olvass tovább
  • A héjasok szüret utáni védelme
    A héjasok szüret utáni védelme

    A héjas gyümölcsfajok szüret utáni védelmével kapcsolatban sok szempontból ugyanazokat az általánosan elvégzendő feladatokat kell hangsúlyozni, mint az almatermésűek és a csonthéjasok esetében. A legfontosabb teendő tehát ezen fajoknál is a következő évben potenciális fertőzési forrást jelentő, különféle baktériumos és gombás betegségekkel fertőzött lomb megfelelő kezelése.Megelőző védekezésekA leggyakoribb és legveszélyesebb kórokozók közül diónál a xantomonászos és a gnomóniás betegséget,...

    Olvass tovább
  • A bogyósgyümölcsűek szüret utáni védelme
    A bogyósgyümölcsűek szüret utáni védelme

    SzamócaA szamóca termesztéstechnológiája meglehetősen egyedi más gyümölcsfajokhoz viszonyítva. Kifejezetten intenzív kultúra, amely alapján sok hasonlóságot mutat a zöldségfélékkel. Károsítói többsége ellen a tavaszi–nyár eleji időszakban kell megkezdeni a védekezést. A betakarítást követően az határozza meg a növényvédelmi beavatkozások szükségességét és számát, hogy lekaszáljuk-e a leveleket vagy lombeltávolítás nélküli termesztéstechnológiát alkalmazunk. Előbbi esetben a lombvédelmet...

    Olvass tovább
  • Támad a parlagfű!
    Támad a parlagfű!

    A törvény szerint a parlagfű-mentesítést az ingatlantulajdonosok legkésőbb június 30-ig végezhették el büntetlenül. Ezt követően viszont az illetékes hatóság a bejelentések alapján közérdekű védekezést rendelhet el, amelynek költségei - és a kezelést követően megállapított növényvédelmi bírság - a tulajdonost, illetve a földhasználót terhelik. Az eljárás végén fizetendő összeg akár kétmillió forint is lehet! A parlagfű terjedésének legfőbb okaiAz ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia...

    Olvass tovább
  • Kerti örökzöldjeink ápolása
    Kerti örökzöldjeink ápolása

    Az örökzöldek sokféle hatásra válaszolhatnak a levelek barnulásával, ami a legszembetűnőbb tünet, ám nem szabad kizárólag arra hagyatkozni. A vizsgálódást az ültetés, a tartás körülményeinek, és a termőhely és az egyéb hatások vizsgálatával kell kezdenünk. Idős levelek hullásaAz örökzöldek folyamatosan hullatják idős leveleiket, ami ősszel fokozottabb, sőt kedvező őszi időjárás esetén az intenzív lombhullás a tavaszi hónapokra is áthúzódhat. Az idős levelek hullása általában észrevétlenül, a...

    Olvass tovább
  • Kerti örökzöldjeink növényvédelme
    Kerti örökzöldjeink növényvédelme

    A tűlevelű örökzöldek közül a lucfenyőn és az ezüstfenyőn tavasszal találkozhatunk a lucfenyő- vagy más néven ezüstfenyő-levéltetűvel (Elatobium abietinum). Az egyik legjelentősebb lombkártevőként tartjuk számon, amely főleg enyhe telek után, túl száraz vagy nedves és huzatos helyen veszélyezteti elsősorban a fent említett két fenyőfajt. Esetenként előfordulhat azonban jegenye- és duglászfenyőn is. A kártevő döntően tojás alakban telel, amelyből tavasszal kelnek ki a kis lárvák....

    Olvass tovább
  • A málna növényvédelme
    A málna növényvédelme

    Hazánk éghajlati adottságai megfelelőek a málna termesztésére. A nagyobb árugyümölcsösök elsősorban az északi megyékben (Nógrád, Heves és Pest északi része) találhatók. A házikertekben is találkozhatunk ezzel az igen ízletes, sok célra felhasználható, szinte már hungarikumnak számító gyümölccsel.Telepítés előtti teendőkA málna védelme a telepítés előtt a megfelelő termőhely kiválasztásával kezdődik. Gazdaságos termesztés csak az ország hűvösebb, csapadékosabb, kiegyenlített éghajlatú...

    Olvass tovább
  • Feromoncsapdák a növényvédelemben
    Feromoncsapdák a növényvédelemben

    Ezen ismeretek birtokában és a kitartó kutatómunkának köszönhetően születtek meg az első olyan rovarcsapdák, amelyek – a hagyományos csapdatípusokkal ellentétben – szelektíven, egy-egy konkrét faj gyűjtését tették lehetővé. Így a sok rovar közül lehetőség van a ténylegesen veszélyt jelentő kártevő faj rajzásmegfigyelésére, és ennek megfelelően a növényvédő szeres kezelések időzítésére is. Ezek a feromoncsapdák.Mi a feromon?A rovarvilágban a feromonok egy adott faj egyedei közötti kémiai...

    Olvass tovább
  • Idejében védekezzünk a gyapjaslepke ellen!
    Idejében védekezzünk a gyapjaslepke ellen!

    A gyapjaslepke (Lymantria dispar) hazánk egyik legjelentősebb erdészeti kártevője. 1994 után az elmúlt két évben okozott súlyos erdészeti károkat. A tölgyesek mellett az erdőközeli gyümölcsösökben és házikertekben is nagy pusztításokat okozott, és valószínűleg idén is hasonló tömeges megjelenésével kell számolnunk az ország több térségében.A gyapjaslepke életmódjaA lepkének évente egy nemzedéke fejlődik. Rajzása júniusban kezdődik és hosszan elhúzódik a nyár folyamán. Különösen a meleg,...

    Olvass tovább
Showing 21 to 40 of 57 (3 Pages)