2019. 09. 25.

Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2019/20

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                              2019. évi 20. felhívás

 

► A leszüretelt szőlőkben javaslom a kénes vagy a kénes-olajos lombmosást az áttelelő lisztharmat képletek (kazmotéciumok) gyérítésére. A leveleken feketévé érő apró „göbök” az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarokra, a támberendezésre és ezekből indul ki a tavaszi első fertőzési hullám. Most még gyengék, vékony falúak, a permetezéssel csökkenthetjük a számukat. A szeptemberi esőkre még figyelnünk kell a szüretelés előtti szőlőkben, a szürkerothadás miatt! A 13. felhívásban írtam a védekezés lehetőségeiről. Csak megelőzéssel lehet védekezni ellene! Ez a legtöbb gombakórokozóra igaz.

 

Jókai Mór megszakította a Kárpáthy Zoltán írását a Kertészetgazdászati Jegyzetek megírása miatt. 1896-ban adták ki, a peronoszpóráról szóló részt másoltam ki.

„A másik lényeges szerszám aztán a „gazda szeme”. Szőlővirágzás előtt a szőlősgazdának minden nap körül kell járni a szőlőjét s vizsgálni, hogy nem találja-e valahol valami jelenségét a levélpenésznek, ami jól fölismerhető. Akkor, ha csak egy helyen találta is azt föl, rögtön permeteztetni kell. A szőlő elvirágzása után pedig, akár mutatkozik peronospora, akár nem, be kell permeteztetni a „bordói leves”-el az egész szőlőtelepet istenesen. Én ehhez a mész helyett szódát használok keverékül a rézgáliczhoz, az is jó. Két százalék rézgálicz, ugyanannyi szóda egy hektoliter víz közé vegyitve. Amely szőlősgazda elkésik a permetezéssel, az aztán permetezhet háromszor is egy évben, hat perczentes olvadékkal, mégis kétes marad a sikere.

Én szőlőérés közeledtével soha rézgáliczczal nem közelitek a tőkéimhez: nem akarom megmérgezni a fürtöket.

Ha pedig valami szőlősgazda azzal a lamentálással kerül elém, hogy a peronoszpora tönkretette a szüretjét, annak én azt mondom: „Úgy kell neked! Most már igyál vizet!” A peronoszpora ellen lehet védekezni könnyen, egyszerűen, gyorsan és sikeresen.” Dr. Jókai Mór

Teljesen aktuális a szemlélete: csak a kertész ismerheti igazán a saját növényeit, és ha úgy ítéli meg a helyzetet, akkor a permetezéssel előzze meg a gombák támadását.

 

► A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a gyümölcsmolyok és a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzását szeptember végéig figyeli az országos előrejelző-csapdahálózataival. A selyemfényű puszpángmoly esetében október végéig ellenőrizzük a feromoncsapdákat. (www.magyarnovenyorvos.hu)

Szokatlanul erős rajzás indult meg kb. egy hónapja. A lepkék már a párzáson és a tojásrakáson is túl vannak, sőt már a hernyók is kikeltek és rágnak. Várható, hogy folytatódik októberben is a molyok kirepülése. A lárváik őszi károsítására is gondolnunk kell és arra is, hogy ezek a kisméretű hernyók fognak áttelelni, az összeszőtt levelek védelmében. Ha nem gyérítjük az őszi permetezéssel a hernyótársaságot vagy nem viszi el őket a téli fagy, akkor jelentős tavaszi kártételre számíthatunk. A hernyófészkeket metszőollóval is kicsipkedhetjük.

 

► Akár már az őszi lombhulláskor is elvégezhetünk egy rezes lemosó permetezést pl. a levélbetegségeket okozó gombák ellen a csonthéjasokban.  Tavasszal ismételni is lehet vagy váltani pl. az olajos vagy kénes lemosásra. Az első felhívás mellékletében felsoroltam a 2019-ben engedélyezett készítményeket.

 

► Mielőtt felvennénk a permetezőgépet, minden más módszert be kell vetnünk amivel csökkenthetjük a gombák és a rovarok károsítását. Ebben nagy segítségünkre vannak a madarak is. A széncinke táplálékának 65%-át a káros rovarok adják. Elkezdhetjük a madarak téli etetését és itatását, melynek folyamatosságát biztosítanunk kell! Tájékozódjanak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu honlapjáról.

 

►Most látom, hogy az első felhívást is a lemosással, a madarakkal és a puszpángmollyal kezdtem.

Körbe ért az év. Nemsokára kitisztíthatjuk és fagymentesíthetjük a permetezőgépet.

 

Szélsőséges időjárású hónapok állnak mögöttünk, ez a zöldségágyásokon látszott meg a leginkább. A gyümölcskárosítókkal sem tudtunk mindig elbánni, levéltetves és gombás évünk volt. Továbbra sem bírtunk a dió-fúróléggyel, a liszteskékkel és komolyan károsította az almatermésűeket az ázsiai márványospoloska.  Jókaival kezdtem, vele szeretném befejezni is, a fenti könyvecskéből idézek: „Tehát lehet megküzdeni a poklokkal, csak ne legyen lusta az ember.” Ezt is megszívlelhetjük, akárcsak a peronoszpóráról írtakat.

 

Budapest, 2019. szeptember 23.                      Üdvözlettel:                                                   Zsigó György, NMNK