2018. 09. 30.

Növényvédelmi teendők – 2018. szeptember 28. – október 5.

A 2019. év növényvédelmének eredményességét két fontos kártevővel, a tujafúró aranymollyal és a selyemfényű puszpángmollyal kapcsolatos ismeretek bővítésével szeretném megalapozni.

Ebben az évben szokatlanul nagy számban fordult elő a tujafúró aranymoly. Nemcsak a tuján, hanem az álciprus fajokon is láthattuk a kártételt követő jellegzetes tüneteit; elsősorban a gondozatlan, besűrűsödött állományokban sok, esetenként minden hajtáscsúcs pusztulását tapasztaltuk. Néha csak tavasszal következik be a hajtásvégek száradása, de gyakori a károsított hajtáscsúcsok téli szürkéssárga, később barna elszíneződése. Az ilyen növények hajtásai – más gyakori betegségek, fagy, szárazság, tápanyaghiány tüneteivel szemben – ellenfényben áttetszőek. A pikkelylevelek alsó és felső bőrszövete között rágásnyomok, aknák fedezhetők fel. A járatokban 3 mm nagyságú hernyók vagy bábok, illetve ürülékszemcsék láthatók (képen). Az ilyen hajtások érintésre könnyen letörnek. A kártevő elleni védekezés rejtett tartózkodási helye és hosszan tartó károsítása következtében nehézkes, néha eredménytelennek tűnik. Jelenleg már nem, de tavasszal a növények fejlődésének kezdetén célszerű felszívódó rovarölő szer (Actara, Mospilan stb.) alkalmazása. Később a fehéres színű, mintegy 3mm nagyságú molylepkék repülése idején két alkalommal, június közepétől július közepéig, permetezni kell pl. Karate vagy más gyorsan ható rovarölő szerrel. A hernyók július végétől augusztus végéig rágnak be a hajtásokba és ott át is telelnek.

A másik – az előző előrejelzésekben gyakran említett – kártevő a selyemfényű puszpángmoly. Megközelítőleg hat éve Ausztriából érkezett hozzánk az eredetileg Kelet-Ázsiából származó kártevő. Még abban az évben jelentős káráról tudósítottak egyes térségekben. Az ellene való védekezés – mint ismeretlen kártevő ellen – általában eredménytelennek bizonyult. Jól kezelt, szépen nyírott buxussövényeink gyakran estek áldozatul, sok keserűséget okozva a kert tulajdonosának az elszürkült, elszáradt, teljesen elpusztultnak látszó növények (képen). Sokan vágták ki akkoriban legszebb sövényeiket és dekoratív bokraikat. Később már tudtuk, hogy egyszerű visszavágás után megújítható az állomány. Azóta minden évben – száraz, esős, hideg, meleg időben egyaránt – gondot jelent a puszpángmoly elleni védekezés időzítése, valamint a hatásos rovarölő szerek kiválasztása a lárvák fejlettségének megfelelően.

2018-ban kertjeinkben korábban szüreteltünk, előbb volt a betakarítás. A puszpángmoly fejlődése sem a megszokottak szerint alakult. A harmadik nemzedék lepkéi 2-3 héttel korábban repültek, így a hernyók korábban keltek ki a tojásból. Szokatlan látvány, hogy a lárvazsákokban (fehér szövedék) nemcsak fiatal (L1-es fokozatú) lárvák láthatók, hanem akár L3-as lárvastádiumú, 3 cm nagyságú hernyók is rágnak. Mivel még most is aktívak, érdemes még egy permetezést beiktatni. Ezzel nemcsak a kártételüket csökkenthetjük, hanem az áttelelésre vonuló egyedeket is jelentősen gyéríthetjük.  Permetezésre a korábban már vázolt technológiával a tagló hatású készítményeket (Decis, Karate stb.) alkalmazzák tapadásfokozóval.

Tavasszal nagyon korán, akár már március elején „felélednek a hernyók”, és megkezdik táplálkozásukat. Tudjuk, hogy a kifejlett lárva elérheti az 5 cm-es nagyságot, ehhez bizony sok levelet kell elfogyasztani. A lárvaaktivitásról a jövőben is tájékoztatom a Tisztelt Kertbarátokat.    

Dr.Varga Mária
szaktanácsadó