2018. 10. 21.

Növényvédelmi teendők – 2018. október 20-26.

Ígéretemnek megfelelően ezen a héten a gyümölcsfélék tárolási problémáival foglalkozom. A leggondosabb, igazán körültekintően megválasztott raktárakban is szükséges a károsodások megelőzése, így a mennyiségi és minőségi kiesések csökkenthetők.

A tárolóhelyre vonatkozó követelmény, hogy sötét, hűvös, nem túl száraz, fagymentes időben is gyakran szellőztetett legyen. A hőmérsékletre különösen ügyelni kell – a rothasztó gombák átlagos hőoptimuma 18 oC. A túlzott szárazság a gyümölcs fonnyadását idézi elő. Betárolás előtt érdemes fertőtleníteni: kénlap égetése, falak, aljzat fertőtlenítése pl. klórmész vagy háztartási fertőtlenítőszer használatával. A raktárba csak átválogatott, hibátlan gyümölcs kerüljön.

Károsítók által előidézett tünetek:

  • A moníliás barna- ill. feketerothadás penészgyepes és feketerothadás formában jelenik meg. Az utóbbinál a gyümölcs fényesfekete, állománya gumiszerű, rugalmas. A sérüléseket kerülni kell.
  • A szürkepenész a szúrt sebek körül körkörös, besüppedt folt formájában mutatkozik, amely kiterjedhet az egész felületre. Később szürke, lágy, vattaszerű penészgyep alakul ki. Óvatos szedéssel, gyors betárolással csökkenthetjük a kárt.
  • A zöldpenészes (penicilliumos) rothadás a gyümölcs felületén kékeszöld penész formájában jelenik meg, a gyümölcshúsban barna, vizenyős rothadás figyelhető meg.
  • A magházrothadás vagy magházpenész a nyitott bibecsatorna miatt elsősorban a Starking fajtakörben fordul elő. Később a gyümölcs belülről kifelé haladva rothad el. Gombabetegség (Alternaria alternata) okozza.
  • A szemcsés rothadás kórokozója az alma húsát és héját barnítja. A gyümölcshéj felületén apró, fekete szemölcsök (gombaképletek) képződnek, amelyektől a héj érdes tapintású lesz.
  • A rózsaszínű gyümölcspenész főleg sebeken át fertőz, nem hatol mélyen a gyümölcshúsba.
  • A keserűrothadástól a gyümölcshús megbarnul, lágyan rothad, keserű ízű lesz. A rothadás helyei besüppednek és rajtuk rózsaszínű gombaképletek jelennek meg. Magas hőmérsékleten fordul elő elsősorban.
  • A tárolási varasodás a szüret előtt megfertőződött gyümölcsökön apró, fekete foltok formájában észlelhető. A tárolóban rothadást nem okoz, de a minőséget rontja.
  • A gyümölcshéjbarnulás előzménye gombás fertőzés a termesztés során (Phomopsis sp.).
  • Az almamoly, a poloskaszagú darázs és a kaliforniai pajzstetű károsítási helyén a tárolóban különféle gomba- illetve baktériumfertőzések léphetnek fel.

Élettani vagy külső okból előidézett elváltozások a raktározott termésen:

  • Jegesedés vagy üvegesedés általában a magrekeszek környékén lép fel.  A sejtközökbe a levegő helyére víz szivárog ki. A gyümölcs íze romlik. Oka a hűvös, borús időjárást követő hő- és napfénybehatás.
  • A húsbarnulás a héj felől indul ki és a magház felé halad. Oka anyagcserezavar, amely kedvezőtlen időjárási és tápanyag-ellátási körülmények között lép fel.
  • A taplófoltosság (sztipikesedés) almán, körtén és birsen, főleg a csésze felől kiinduló, 2-6 mm nagyságú, áttetsző, zöldes foltok formájában mutatkozik, amelyek később 2 mm-re besüppednek, gyakran kesernyés ízűek. Ezek a foltok az alma húsában a sejtek zsugorodása, elhalása következtében keletkeznek, barna, taplós fészkek alakulnak ki. Nagy hőmérséklet-ingadozás és egyenlőtlen vízellátás elősegíti a taplófoltosság kialakulását, különösen a gyümölcsérés kezdetén. A korai szedés fokozza a kialakulását, csakúgy, mint a meleg vagy változó hőmérsékletű tároló. A kalciumtartalmú lombtrágyák több alkalommal való használata kedvezően hat.
  • A héjbarnulás szabálytalan, elmosódott szélű, nagy foltokban jelentkezik, elsősorban a nagyméretű almákon. Csak a héj barna, a hús fehér marad. Az almából áradó illóanyagok okozzák.
  • A lágyfoltosság félkör alakú, élesen határolt, megnyúlt barnulás a gyümölcsön. A héj alatt a hús kb. fél cm mélységig lágy és barna. Fagyás miatt, vagyis túlságosan alacsony hőmérsékletű tárolóban lép fel. 
  • A kénessav-foltosság a kénnel fertőtlenített raktárakban, korai betárolást követően, kellő szellőztetés hiányában alakul ki. A gyümölcs felületére csapódó vízpára magába veszi a kéndioxidot és hatására fakó, világosbarna, bemélyedt foltos perzselést okoz, amit rothadás követhet. Almán és körtén is előfordul.
  • A Jonathan-foltosság következtében elsősorban a Jonathan almán, 3-6 mm-es barna foltok jelennek meg a héjon, de a húsra nem terjednek ki. Már a gyümölcsfán és szállításkor is felléphet, de a meleg tárolóban tartott almákon a leggyakoribb. Száraz tenyészidőszak után, a szedés és a tárolás közötti nagy hőmérsékletkülönbség és a rendszeres szellőztetés elmaradása idején mutatkozik elsősorban.


Dr. Varga Mária
szaktanácsadó