2020. 06. 13.

Növényvédelmi teendők – 2020. június 12-18.

Szőlőterületeken járva öröm tölti el az embert. Szinte minden dűlőben egészséges, erőtől duzzadó tőkék fogadnak. Sehol egy károsító „nyoma”. A hosszan tartó, immár közel 10 hónapos  szárazság a nagyon mélyen gyökerező növények számára nem jelentett problémát. Ebben a környezetben a kifejezetten fogékonyként ismert Kékfrankoson sem látható a lisztharmat tünete sem a lombozaton, sem a fürtökön.

Értő szemnek azonban akad néhány feketefoltosság-tünet, ami a korai orbánc-fertőzés következménye. Az ékköves araszolók kártételét már „kinőtte a szőlő”, a gubacsatkák jellegzetes szövedéke itt-ott nagy számú. Ellenük mostanában van a hatékony védekezés ideje, mert lárváik szabadon mozognak a leveleken. Speciális atkaölő szert használjanak.

A szőlőperonoszpóra olajfoltjaival sem találkozunk annak ellenére, hogy hetek óta esik az eső zivatar formában, vagy szemerkélve szinte egész nap. Szerencsére az elvirágzásban lévő fürtök sem fertőződtek eddig. Oka a kórokozó számára minden tekintetben kedvezőtlen időjárásban kereshető. Hiába volt 2019 őszén számottevő fertőző anyag, a téli szárazságban az áttelelő spórák „legyengültek”, és a tavasz sem hozott számukra megfelelő körülményeket. A szőlősgazda azonban egészen addig nem nyugodhat, amíg a must forrását nem hallja. Rendszeresen védekezni kell, megelőző módon, hogy elkerüljük a károsítók támadását! Virágzás idején a felszívódó készítményeket ajánljuk, később a kontakt gombaölő szerekhez is nyúlhatunk. 

A szőlőmoly ellen most nem kell permetezni, mert az áttelelő nemzedék hernyói bebábozódtak, a nyári nemzedék pedig még nem repül.

Ebben a fenológiai fázisban célszerű a permetléhez lombtrágyákat keverni, a helyi tápanyaghiány okozta problémák megoldására. Előfordulhat ugyanis vas-, magnézium- és bórhiány és ritkábban kálium-, cink-, szinte elvétve pedig nitrogénhiány tünetek is. A tápanyag hiányok tünetei általában jól felismerhetők és kezelésük fontos, mert így megelőzhetjük a szőlő kondíciójának romlását. 

Most szokatlan jelenséggel találkoztunk a legtöbb szőlőben: sok-sok háziméh gyűjti a szőlő virágból a nektárt, mintha eddig nem találtak volna elég mézelő növényt (akác, hárs, gesztenye stb.).  Látványnak is szép az aranyszemű fátyolkák tömeges jelenléte a szőlőkben. Utóbbiak valószínűleg a szőlőben nem táplálékot, rovarokat keresnek, csak megpihennek és nyugalomra is lelnek. 

Láthatunk új telepítéseket, a régebbi művelésmódok átalakítását. Szerencsére az aranyszínű sárgaság-fitoplazma tünetei nem fedezhetők fel, pedig szép számban fogtak és fognak is kabócát a csapdák. Szokatlanul sok bivalykabóca is károsít, jellegzetes tünetei néha megtévesztőek lehetnek. Az általában fertőzött szőlőkben a kevésbé veszélyes Stolbur-típusú fitoplazma tünetei már felfedezhetők. 

A filoxéra levéltünete az elhagyott, alanyról hajtó szőlőkben tömeges. A gyökérgolyva – az öregebb állományokban – a kordonkarokon is furcsa elváltozásokat okoz. Felismerése éppen ezért nehézkes. A szőlők fás részeinek betegségei kisebb-nagyobb számban mutatkoznak az egyes ültetvényekben. Ennek okai összetettek.

Az őszibarack tafrinás levélfodrosodása idén nem sok gondot okozott, a szilvafélék gyümölcsein a betegség jellegzetes tünetei viszont szokatlanul gyakoriak. Nagy számban láthatóak az őszibarack kis termésein a lisztharmat tünetei, melyet kevesen ismernek föl.

Dr. Varga Mária
növényvédelmi szaktanácsadó