2019. 05. 18.

Növényvédelmi teendők – 2019. május 16-22.

A „fagyosszentek” 2019-ben is „hozták a formájukat”.  Jelentős volt a lehűlés és sok eső esett az elmúlt napokban. Az esőre nagy szükség volt, hiszen májusig alig hullott 100 mm csapadék. Földjeink szenvedtek a szárazságtól, helyenként kisebb-nagyobb mértékben meg is repedtek. Most már csak abban reménykedhetünk, hogy Orbán napján, május 25-én nem ismétlődik meg ilyen mértékben a lehűlés.

Szerencsére fagy nem volt, a kis gyümölcsök – főleg az eső hatására – szépen fejlődnek gyümölcsfáinkon és -bokrainkon. A károsítók sajnos jól bírják az időjárás szélsőségeit: a levéltetvek mindenütt telepekben szívogatnak, a vértetű növeli viaszos védelmét, különféle falánk hernyók pusztítják a faleveleket és néhány bogár pl. ormányosok kicsipkézik azokat.

A kártevő darazsak táplálékszerzésük során meglepő alakzatokkal jelennek meg: rózsáinkat pl. 7 darázsfaj is „látogathatja”. Ilyenek a rózsa gubacsdarázs, a fehéröves levéldarázs, a sárga varródarázs, a rózsa levéldarázs, a levélsodró rózsadarázs, a hajtásfúró rózsadarázs és a hajtáspusztító rózsadarázs. Nevükben az általuk okozott kártétel mutatkozik. A poloskaszagú darazsak (poloskaszagú alma-, körte- és szilvadarázs) lárvái gyümölcsfáink termésében élnek és a kis terméskezdemények korai, tömeges hullását okozzák.

fenyodarazs.jpgHosszú tűjű fenyőinken fiatal korban - legismertebbek a fenyőrontó és a sárga levéldarázs – az egymást követő években bekövetkező károsítás különösen gátolja a fák növekedését. Az sem ritka, hogy a lárvák tarrágást okoznak. A nyírfának aknázódarazsa ismert, hársfán a kis hársfadarázs károsít – néha tömegesen. Szinte valamennyi dísznövényen felfedezhetjük darázslárvák kártételét. Általánosan elmondható, hogy a felsorolt kártevők ellen májusban hatásosan lehet védekezni – kivéve a poloskaszagú darazsakat. A rovarölő szerek közül – a darázslárvák rejtett életmódja miatt – felszívódó készítményt érdemes választani (p. Mospilan, Spilan).

Kertünk királynője, a rózsa számtalan kártevője mellett sokféle betegségtől is szenved. Jelenleg általános a lisztharmat és a különböző levélfoltosságokat okozó, valamint hajtásokat pusztító gombabetegségek mellett már egyes árnyékos, párás helyen a rózsarozsda tüneteivel is találkozhatunk. A gombaölő szerek rendszeres használatára – lehetőleg megelőzéssel – valamennyit pusztító készítményt célszerű választani. Ilyen az Amistar és a Score 250 EC.

Néhány igazán falánk selyemfényű puszpángmoly-lárvaóriás, amely akár 3-4 cm hosszúi lehet, még késik a bábozódással, de kis számuk miatt már nem érdemes ellenük védekezni. Június elejétől újabb küzdelem vár a csodaszép buxus sövények, bokrok és fák szépségének megőrzésére a kártevő nyári nemzedékének megfékezésével.

Dr. Varga Mária
szaktanácsadó