2019. 06. 07.

Növényvédelmi teendők – 2019. június 6-12.

A népi hagyományból tudhatjuk, hogy a májusi eső aranyat ér. A hosszan tartó szárazságot követően kizöldült a határ. Az eső azonban elősegítette a különböző betegségek néha járványos előfordulását is. Az elmúlt időszak érdekessége, hogy viszonylag ritka károsítók is megjelentek, és szokatlan erővel támadtak. Ezekről szeretnék most rövid tájékoztatást adni.

A szilvafélék tafrinás betegségének különlegessége, hogy a kórokozó a termést támadja, furcsa elváltozásokat okozva: dudoros, elszíneződött, sárgás és zöld „kiemelkedő szövetek” a fiatal, még zöld gyümölcsökön valamint a beteg szilva megnagyobbodása. Egyes fákon – egy vadszilvafán láttam ilyent – a termések több mint 50%-a megbetegedett. Bármennyire előrehaladott is a fertőzés, a további terjedés megakadályozása érdekében érdemes permetezni (Score 250 EC vagy Folicur Solo – feltételes forgalomban ). Mindkettőhöz keverhető a Tiuram Granuflow (II. kat.)

Az almafalisztharmat súlyos támadása is látható a sűrű állományokban a levegőzöttség hiánya miatt. Láttam olyan almafákat, amelyeknek valamennyi levele olyan volt, mintha porcukorral meghintették volna.  Ilyen esetben már csak a Thiovit vagy Kumulus felhasználását javaslom.

Rózsakertjeinkben, vágó- és bokorrózsákon egyaránt a különböző gombabetegségek erős jelenlétét tapasztalhatjuk. Ebben az esetben sem várható, hogy permetezés nélkül megoldódik a probléma, előbb-utóbb a rózsák lehullatják valamennyi levelüket. Itt is a Score 250 EC segítségére számíthatunk. A kezelést 10 napon belül ismételni szükséges.

A kártevő rovarokkal is hasonló a helyzet. A szívó kártevők (levéltetvek, tripszek, molytetvek stb.) tömegesen – elsősorban a hajtásvégeken – táplálkoznak. Még a biotermesztőknek is célszerű egy- egy rovarölő szeres permetezést beiktatni. Az alkonyat táján kijuttatott piretroid hatóanyagok (Karate, Sherpa stb.) kíméletesebbek a hasznos élő szervezetekkel.

A rágó kártevők (bogarak, különféle hernyók és a darázsfélék stb.) néha egészen meglepő mértékben károsítanak. Az egyes kártevők életmódjának ismeretében megfelelő eredményt érhetünk el az előbb említett rovarölő készítmények jól időzített felhasználása során. Érdekességként jelzem, hogy a szelídgesztenye gubacsdarázs kártételét – jellegzetes tüneteit – felfedeztük a Somogy megyéből származó fiatal csemeték egyedein. A Kínából érkezett, inváziós  gubacsdarázs természetes ellenségének – parazitoidjának – betelepítése után a veszélyességi küszöb alá lehet szorítani az egyébként félelmetes károk előidézésére alkalmas kártevőt – mint pl. Zala megyében (képen).

Dr. Varga Mária
szaktanácsadó