2019. 06. 30.

Növényvédelmi teendők – 2019. június 27. – július 3.

A magnéziumhiány az erősen meszes területeken és a magnéziumra rendkívüli mértékben igényes növények esetében látható. Tünetei jól felismerhetők: elsősorban az idősebb leveleken a főerek körül keskenyebb-szélesebb sávban még zöld, az erek között azonban klorótikus elváltozás – sárga, később vörös árnyalatok – láthatóak. Súlyosabb esetben az idősebb levelek korán lehullanak. Fenti általános elváltozás mellett a körtefán a Mg-hiány következtében a főér mentén és a levélszéleken feketésbarna nekrózisok jelennek meg. A magnézium-hiány kezelésére a Mg-szulfát tartalmú keserűsó, vagy más hasonló összetételű  lombtrágya (pl. Fitohorm Mg) többszöri kijuttatását javaslom.

A káliumhiány tüneteivel is gyakran találkozhatunk. A kálium az egyik legfontosabb tápelem, felvétele a változékony időjárásban nehézkes. Jellegzetes tünet a levelek lankadása és a levélcsúcstól kiinduló levélszél barnulás illetve nekrózis. A folyamat az idősebb leveleken kezdődik, amelyek korán lehullanak. Kezelése korai stádiumban levéltrágyával történhet (pl. Fitohorm K).

Vashiány gyakran látható tünetei a fiatalabb leveleken a levélerek közötti részeken klorózis, ahol végső soron nekrózis alakul ki. A vashiány a legnehezebben gyógyítható tüneti kezeléssel (pl. Fitohorm Fe). Megelőzésének lehetőségei: a talaj-tömörödésének megszüntetése, szerkezetének javítása, kémhatásának korrigálása megfelelő műtrágyák alkalmazásával.

A bórhiány felelős pl. az alma esetében a barnafoltos gyümölcsök kialakulásáért, mely a gyümölcshúsra is kiterjedhet (képen). Tünetei még a belső parásfoltosság, amely a magház környékére és az edénynyalábokra is kiterjed.

A cinkhiány kevésbé ismert tünete pl. a szilva gyümölcshúsában képződött foltok, az őszibarack esetében a kevés és deformált gyümölcs.

Dr. Varga Mária
szaktanácsadó