Milyen a jó metszőolló?

Az egyes fák, szőlőtőkék ág- és vesszőrendszerének alakulását, a metszés szükségességét és helyét csakis az ember képes egyedileg felmérni, és kézi erővel a legpontosabban elvégezni. A metszőollók technikai fejlődése során éppen ezért az újítások és változtatások mind az ember kényelmét, egészségének védelmét és munkája hatékonyságának növelését szolgálják.

Könnyű és kézbeillő
Az ötvenes évek első feléig a kerti szerszámok, így a metszőollók is nehéz és könnyen korrodálódó acélból készültek. Az első legjelentősebb újítás körülbelül a könnyű alumínium nyél volt, amit később felváltott a műanyag üvegszálas és szénszálas markolat. Ezáltal a korábban 30-40 dekagramm súlyú ollók 10-20 dekagrammal könnyebbek lettek. Emellett a fejlesztők mindinkább az emberi kézhez finomították az ollók nyelét, ergonómiailag tökéletesítették a szerszámot. Minél nagyobb felületen érintkezik a nyél a tenyéren, annál jobban elosztódik a vágási erő, ezáltal a vágáshoz kisebb erőkifejtés szükséges. Ez tartós használat során válik igazán nyilvánvalóvá, mivel kevésbé töri fel a tenyeret. A komoly gyártók arra is törekednek, hogy két-háromféle méretben, jobb és balkezes kivitelben is kínáljanak metszőollót.

Forgó nyél, edzett penge
A kézfeltörés további csökkentése érdekében tett újabb fejlesztés a forgónyelű metszőolló (képen) volt, amelynek a hagyományos ollóéhoz képest kétszer nagyobb az érintett nyélfelülete. Ennek köszönhetően a kézre nehezedő nyomás a hagyományos ollóénak csak negyed része, metszési erőszükséglete pedig feleakkora.
A vágás könnyítése érdekében a pengéken is végeztek átalakításokat. A modern ollók “feje” előrehajló, a nyélhez képest kissé meg van döntve. A fejlesztőknek azonban a pengék anyagának megválasztása adta fel a legnagyobb leckét. Ugyanis az addig használt keményacél-ötvözetek rozsdásodtak, a rozsdamentes acél viszont nem elég szilárd, ezért a korróziót, illetve a penge és az ág közti súrlódást különféle bevonatokkal csökkentették. A legkevésbé tartós a teflon (xylan) bevonat, ami könnyen lekopik. Ezt a fekete színű bevonatot leginkább a hobbi ollókon szokták alkalmazni. Jobb a nikkel, vagy a nikkel-króm, illetve a kemény króm bevonat, amelynél igen csekély a súrlódás. A hagyományos ollók pengéjének anyagát egyetlen acéldarabból kovácsolták, a modern ollókét lemezből vágják ki, majd edzik. A komolyabb cégek egyes ollótípusoknál még ma is kovácsolás technikáját alkalmazzák. A művelet energiaigényes, és ez az ollók árában is megmutatkozik. A kovácsolt pengék élettartama azonban jóval hosszabb, mint a préselt pengéké. A pengék anyagának tökéletesítése korántsem fejeződött még be, hiszen az egyre vékonyabb pengéjű ollók egyre szilárdabb anyagot kívánnak.

Biztonságos zárszerkezet
A metszőollók két fő alkotórésze a penge és a nyél, ám az vásárlásnál a többi szerkezeti elemet is célszerű megvizsgálni.
Az egyik kritikus pontja a zárszerkezet, és annak elhelyezése. A régebbi típusoknál a nyél végi csapózár (kallantyú) könnyen becsípte a dolgozó tenyerét, a bőrszíj pedig idővel megnyúlt és elszakadt. Régóta, 25-30 éve ismert az olló agyánál lévő központi zárszerkezet, amelyet a dolgozó a hüvelykujjának egyetlen mozdulatával képes zárni és kioldani. Ennek egyetlen hátránya, hogy a csavar kilazulása esetén munka közben lezáródik, és akadályozza a metszést. Ez a csavar meghúzásával orvosolni lehet. Egyes korszerű ollók zárszerkezete félautomata, ami a nyél erőteljes megnyomásával old ki, illetve zár be.

Cserélhető alkatrészek
A pengék mellett a tengelynek is kemény anyagból kell lennie. Hozzá kell azonban mindehhez tenni, hogy a tartós, jó anyagból készült tengelyű ollók 7-8-szor is drágábbak lehetnek a hagyományosnál. A profi ollókat gyártó cégek cserealkatrészekkel, pengével, kétféle (erősebb és gyengébb) rugóval, persellyel együtt kínálják. Előny, ha az olló bonyolult szerszámok nélkül, például egyetlen imbuszkulcscsal alkatrészeire szerelhető tisztítás, élezés, javítás céljából. A jó metszőolló egy életen át szolgálja gazdáját.