A csonthéjasok metszésekor nem szabad eltérni a menetrendtől
A csonthéjas gyümölcsök metszésekor, mondhatni észen kell lenni. Nem úgy, mint az almás termésűeknél, gyakorlatilag egész télen lehet metszeni, anélkül, hogy súlyos kárt okoznának a fáknak. E fajtakörnél nagyon fontos a metszés, pontos idejének betartása.
A csonthéjasok között a leginkább toleráns a szilva. Metszése a nyugalmi időszakban, bármikor történhet, de legjobb a rügyfakadáshoz közeli időpont. A korai szilvákat a termés betakarítás után is lehet metszeni. A közeli rokonságban lévő meggyeket és cseresznyékét a tavaszi rügyfakadás után és júliusban és augusztus elején szabad metszeni. Az őszibarackot a vegetáció megindulása és a virágzás közötti nagyjából egy hónap alatt a legkisebb kockázattal metszeni. Az ennél korábbi időpontban nagy az ágbetegségekért felelős kórokozók fertőzésének kockázata, míg metszés „kitolása” a termés csökkenésével és a fa kondíciójának romlásával jár. Kajszi esetében az ág- és falehalást megelőzendő, a metszést a szüretet követő időpontra kell hagyni és augusztus végéig mindenképpen be kell fejezni, létezik egy alternatív időpont is; a rügyfakadást követően virágzásig.
A csonthéjasok esetében sem árt a rügyek ismerete ‑, függetlenül attól, hogy a fajt rügyfakadás előtt vagy után lehet metszeni. Aki először próbál rügyeivel ismerkedni, nem árt, ha nagyítóval indul a barátkozásra. Minden csonthéjasnak különálló virág- és hajtásrügyei vegyes rügycsoportban helyezkednek el. Egy rügyalapon találhatóak a virág- és hajtásrügyek. A hajtórügyek soványabbak, míg a virágrügyek teltebbek. A csonthéjasok virágrügyei mindig a vesszők oldalán helyezkednek el. Az őszibarackra jellemző például az, hogy vegyes rügycsoportjában két virágrügy között egy hajtásrügy van.
A fajcsoportnál is vannak rövid termőrészek. Mindjárt ilyen a bokrétás termőnyárs. A csonthéjasokon kívül a közeli rokon mandulára is jellemző termőrész, bár a mandulát a héjas gyümölcsök közé sorolják. A bokrétás termőnyárs alapja egy néhány centiméteres olyan rücskös vessző, amelynek csúcsán alakultak ki a rügyek, amelyek közül mindig a középső, vékonyabb, a hajtásrügy, a többi pedig virágrügy. A virágrügyekből termés lesz, a hajtásrügyből hajtás.
Attól függően, hogy milyen kondícióban van a fa és milyen erős volt a metszés, változhat a termőrész hosszúsága. A hajtás rendszerint több éven át bokrétás termőnyárssá alakul. Az idősebb bokrétás termőnyársakat érdemes eltávolítani, mert nem teljesítenek olyan jól, mint a fiatalabbak
A rövid, olyan, legfeljebb tíz centis vesszőket, 2-10 cm-es vesszőket, amelyek oldalán virág- és hajtásrügyek vagy rügycsoportok helyezkednek el, termőnyársaknak nevezzük. Ezekből sokféle van.
Mivel a nyársak oldalán a rügyek a legkülönbözőbb variációban lelhetők fel, a szakemberek nagyon sok nyárstípust különböztetnek meg. Közülük három különlegesre hívjuk fel itt a figyelmet. A kajszira például a csak egy-két gyümölcsöt kinevelő termőnyárs jellemző. Ezek a termést hozó év után, kopasz tövesként meredeznek, elszáradnak.
Ezek nem tévesztendők össze a nemesített fák vad alanyaiból előtörő hajtások szúrós tövisben végződő rügycsoportjaival. Az ilyen vadócokat úgyis tőből el kell távolítani.
Teljes értékű, félméteres, hosszú termővesszőnek számít az olyan, legalább ceruza vastagvessző, amelyik hármas rügycsoportokkal rakódott be. Ilyenek vannak szép számmal a jó karban lévő őszibarack, kajszi és mandulafákon.
Ettől eltérőek egyes cseresznye és meggy fajták termővesszői. Ezek oldalrügyei többnyire virágrügyek, de néha hajtásrügy is sorakozik közöttük. A vesszők csúcsrügyei ugyanakkor kizárólag hajtásrügyek. Ezek ostorok lesznek, mert a virágrügyek miatt a vesszők gyorsan felkopaszodnak.
Egy kis segítség és útmutatás az eszközök megtalálásához és beszerzéséhez:
Metszőolló: http://www.gazdabolt.hu/szerszam/metszoollo-oltokes/T07412-
http://www.gazdabolt.hu/szerszam/metszoollo
Lemosó permetező szer: http://www.gazdabolt.hu/novenyvedo-szer/lemoso-szer/T06208-Agroken-1-l