A magvetések és a palánták károsítói

Rhizoktóniás foltos pusztulás

A fiatal növényekre a legnagyobb veszélyforrást a talajban, a magban, illetve a magon élő károsítók jelentik. Ezek felszaporodva a fejlődő növényeket megtámadják, megbetegítik, bizonyos esetekben elpusztítják.

A talajban élő károsítók
A magvatéskor fellépő károsítók legyakrabban a termesztésre már használt talajból fertőznek.
A talaj számtalan gyommagvat tartalmaz, amelyek évekig, egyesek akár 8-10 évig is elfekszenek a talaj különböző rétegeiben, és nedvesség, megfelelő hőmérséklet hatására kicsíráznak. A nem steril kertészeti talajokban többféle polifág, talajban élő kártevő is fel szokott szaporodni. Jelentős csoportot alkotnak a fonálférgek, amelyek között vannak a növények gyökerén gubacsot képező fajok(Meloidogyne spp.), valamint a talajban szabadon élők. Ez utóbbiak ismert vírusvektorok. A talajban a kártevő rovarok, bogarak lárva alakjai gyakoriak még, például a bagolylepkék, a cserebogarak, a pattanóbogarak jellegzetes alakú lárvái, vagy a tőzeggel bekerülő tőzeglégy lárvái.
A talajban, termesztő közegben kórokozók sokasága is megtalálható. A talajban élő soktápnövényű kórokozók többsége a gombák csoportjába tartozik. A Phytophthora-fajok nedves körülmények között szaporodnak fel, és a szártő, a gyökérzet pusztulását okozzák. A Rhizoctonia solani és Pythium-fajok palántadőlést, a Fusarium- és Verticillium-fajok hervadással kísért pusztulást okoznak. A Pseudomonas nemzetségbe tartozó baktériumfajok nedves, hűvös viszonyok között idéznek elő pusztulást a kelő magvaknál, csíranövényeknél és palántáknál.
A fertőzött növényi maradványokkal a talajban vírusok is fennmaradnak, és életképességüket, fertőzőképességüket évekig is megtartják. Közülük a dohánymozaik (Tobacco mosaic virus) és a paradicsommozaik vírus (Tomato mosaic virus) gazdasági jelentősége a legnagyobb.
Szaporítás során nem csak a talajból, hanem a szaporítóanyagból is elindulhat a fertőzés. Ismert tény, hogy a magvakat is fertőzhetik a kórokozók. A külső magfertőzésénél csak a mag héján, arra rátapadva élnek, míg a belső fertőzésnél a mag belsejében húzódnak meg a kórokozók. A magfertőzés típusa határozza meg a kémiai védekezés lehetőségét és módját. Számos kórokozót és kártevőt terjeszthetnek a szaporításra használt dugványok is.
A magvetés és palánták védelmét úgy kell megtervezni, hogy a károsítók lehetséges fellépését, behurcolását megelőzzük, megakadályozzuk.

A palántadőlés-betegség

Palántadőlés

A palántadőlés-betegség korai tünete a palántakort megelőzően, a magvak csírakorában lép fel: sok mag nem kel ki, elfekszik, a talajban elpusztul. A csíranövények kelése után a szikleveles kortól a 4-6 leveles palántakorig fejlődnek ki, majd a palánták gyökérnyaki része üveges lesz, elvékonyodik, meggyengül, a kis növénykék a talajra borulnak, a szártő barnán elhal. A palántapusztulás foltokban alakul ki. A betegséget segíti a csírázásra kedvezőtlen alacsony hőmérséklet, a talaj túlzott nedvességtartalma, és ennek következtében kialakult levegőtlensége.

A talajfertőtlenítés
A talajban élő károsítókat talajfertőtlenítéssel lehet elpusztítani.
A gyomokat, az állati kártevőket és valamennyi kórokozót a talaj gőzőlése – 30 percig 95-100 fokon tartással – elpusztítja. A teljes talajfertőtlenítő hatású gőzölés után a talajt - rövid pihentetés után - hamar hasznosíthatjuk.
A dazomet hatóanyagú Basamid G, a metám-ammónium hatóanyagú Ipam 40, a metam-natrium hatóanyaú Nemasol 510 a talajban lakó kártvevők, fonálférgek, gomba kórokozók, gyommagvak ellen hatásosak. A fosztiazet hatóanyagú Nemathorin 10G-t a fonálférgek ellen, míg az oxamyl hatóanyagú Vydate10G-t a fonálférgek és talajlakó kártevők ellen alkalmazhatjuk. Csak rágó szájszervű kártevők ellen hatásos a fenitrotion+malation hatóanyagú Buvatox 5G vagy Galition 5G talajfertőtlenítő, amit a talajba kell dolgozni.
Talajlakó gombák ellen a thiram (TMTD) hatóanyagú Perthiram 500 SC és Pol-Thiuram, a kaptán hatóanyagú Captan 50 WP gombaölő szereket lehet alkalmazni. A Coniothyrium minitans parazita gombát tartalmazó biológiai gombaölő szer, a Koni WG a Sclerotinia sclerotiorum polifág gomba elleni ölő hatása bizonyított. A Fusarium gombák és a palántadőlést előidéző számos kórokozó faj elleni védelemben eredményesen alkalmazhatjuk a Streptomyces griseoviridis baktériumot tartalmazó Mycostop biopreparárumot. A propampkarb hatóanyagú Previcur és Proplant csak a talajlakó Phytophthora-fajok ellen hatnak, a többi gomba ellen nem. Tekintettel arra, hogy hazánkban a palántadőlést elsősorban a Rhizoctonia solani gomba idézi elő, a propamokarb használata csak speciális esetekben javasolt.
A talajfertőtlenítő szereket a vetés, ültetés előtt kell a talajba dolgozni. Elbomlásukat a talaj felfűtésével lehet gyorsítani. Az esetleges szermaradék felmérésére, károsító hatásának kimutatására saláta- vagy mustármag-csíráztatási próbák ismertek A magvetés és kelés után fellépő palántadőlés ellen – a gomba továbbterjedésének megállítására, a kár enyhítésére - a talaj áztatás szerű beöntözésével kell a gombaölő szert kijuttani, 2-3 liter/négyzetméter adagban.

A magcsávázás jelentősége
A vetőmagvak kórokozók elleni csávázásával a kelés, a csírázás időszakában fellépő fertőzést előzzük meg. A magvak héjára felvitt szerek a talajnedvesség hatására oldatba kerülnek, csíravédő hatásukkal a kis növényeket átsegíti az érzékeny időszakon. A kaptán hatóanyagú Orthocid, a mankoceb hatóanyagú Dithane M 45 szerek terjedtek el kertészeti növények magcsávázásánál.
A talajfertőtlenítő növényvédő szerek védő hatását a vetőmagvak növekedéséhez szükséges optimális termesztési feltételek biztosításával érdemes kiegészíteni. A talajból fertőző kártevők és kórokozók ellen a kereskedelemben vásárolt steril közeg (tőzeges földkeverék) használata a legeredményesebb. A vetőmaggal terjedő betegségeket a leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megbízható forrásból származó, tisztított és csávázott vetőmagot használunk!

Dr. Némethy Zsuzsanna
egyetemi adjunktus