A paradicsom és a burgonya fitoftórás betegsége

Fitoftórás paradicsomtő

A fitoftórás betegség burgonyában Európa országaiban több évszázada ismert, a járványszerűen fellépő kór olykor éhínséget, emberek százezreinek halálát okozta. Az 1800-as évek közepén Írországban kitört fitoftóra-járvány következtében több millió ember maradt élelmezés nélkül, akik az éhínség elől vándoroltak ki Amerikába. A betegség paradicsom- és burgonyavész elnevezése a kórokozó agresszív voltára, a növényeken előidézett gyors lefolyású, súlyos kártételre utal. Szabadföldi termesztés mellett a hajtatott paradicsomállományt is fertőzi.

Tünetek
A betegség a paradicsom- és burgonyaleveleken nagy, gyakran 10-20 mm-t is meghaladó nagyságú, sárguló, majd szürkésbarnán elhaló foltok formájában mutatkozik. A foltok a levél szélétől indulnak ki, nedves időben az elhaló foltok rohadnak. Az ép levéllemez és a foltok határán fehéres, gyér sporangiumtartógyep-kiverődés figyelhető meg. A gyors ütemben pusztuló levélzet lekonyuló, lógó állapotban a száron marad. A levélnyélen, a hajtáson, a száron a levélhez hasonló színű, de megnyúlt foltok jelzik a kórokozó fertőzését. Néhány nap leforgása alatt a burgonya-, illteve a paradicsomnövények elvesztik lombjukat, és az állomány úgy néz ki, mintha leforrázták volna.
A lombról lemosodó sporangiumok a talajban megfertőzik a burgonyagumókat is, amiken kissé besüppedő, szürkés színű, szabálytalan alakú foltokat okoznak. A tárolóban a fertőzött burgonyagumók megpuhulnak, elrohadnak.

Phytophtora kártétele fiatal paradicsomtermésen

A zöld paradicsombogyón a kórokozó jellegzetes tüneteket okoz: a fertőzött bogyók kocsánya körül több centiméteres, barna, márványozott, gyakran zónázott elszineződés figyelhető meg. A barnulás a gyümölcs húsába mélyedő és kemény. Az előbbi tüneteket mutató bogyók beszínesednek, beérnek, de fogyasztásra, feldolgozásra alkalmatlanok. Bogyófertőzésre szabadföldi termesztésnél - az időjárási körülményektől függően - júniustól szeptemberigszámíthatunk.

Kórokozó
A Phytophthora infestans gomba bár az oospórás gombák csoportjába tartozik, ez az ivaros alak hazánkban nem jelentős.

Telelés és fertőzés
A kórokozó a fertőzött burgonyagumókban micéliummal telel, de fennmarad a talajra hullott fertőzött növénymaradványokon is. A beteg gumók kiültetése után a lombon megjelenő sporangiumtartókon lefűződő sporangiumok, azokból képződő sporangiospórák(zoospórák) fertőzik a burgonya-, majd onnan a paradicsomnövényeket. A sporangiumok légáramlással, széllel terjednek. A sporangiospórák fertőzéséhez több óráig tartó nedves növényfelület szükséges. Bár a fertőzéshez viszonylag alacsony hőmérséklet elegendő (15 oC), a szaporítóképletek (sporangiumtartók) kifejlődéséhez és a további fertőzési hullám kialakulásához 20 oC körüli hőmérsékletre és nedves növényre van szükség. Ilyen körülmények között a fertőzést követő 5-7 nap múlva megjelennek a foltok, és rajtuk a fehéres sporangiumtartó gyep, ami további fertőzési láncot indít el.

Fitoftóra tünete a paradicsomlevél fonákán

A növények felületét bevonó nedvesség nem csak a csapadékból eredhet. Este vagy éjjel végzett öntözéskor a növények nehezen száradnak fel, a növények gyakran több órán át nedvesek maradnak, ezzel adva van a fertőzéshez szükséges körülmény. A sporangiospórák okozta fertőzést az éjszakai harmatképződés is segíti.

Védekezés
– Különbség van a fajták betegséggel szembeni fogékonyságában, ezért érdemes ennek figyelembevételével kiválasztani a termesztendő fajtá(ka)t.
– A termesztésnél szellős, levegő által átjárható térállást biztosítsunk, hogy elősegítsük a lomb leszáradását. Ezt az alapelvet a hajtatott állományban fokozottan érvényesítsük, és rendszeresen szellőztessünk.
– Az öntözési idő és mód helyes megválasztásával a növények felületének nedves időszakát kedvezően tudjuk kezelni.
– Hajtatott állományban a fertőzött leveleket, hajtásokat távolítsuk el, ezzel a fertőzési forrást csökkenthetjük.
A kémiai védekezésnél is a megelőzésre törekedjünk.
– Kontakt hatású fungicidek közül a következő hatóanyagok hatásosak: valamennyi réz (Cu) hatóanyagú szer, folpet, kaptan, klórtalonil, mankoceb, metiram.
– Járványveszélyes, tartósan csapadékos, párás, 20 oC körüli hőmérsékletű időben a felszívódó hatású fungicidek a hatékonyak, megbízható védelmet csak azok adnak: azoxistrobin, benalaxil, cimoxanil, dimatomorf, fluazinam, iprovalikarb, metalaxil, propamokarb.
– A kórokozó-rezisztencia kialakulásának megelőzésére az alábbi szisztemikus fungicideket kontakt hatásúakkal keverten gyártják és árusítják (kombinált készítmények): benalaxil, cimexanil, dimetomorf, iprovalikarb, metalaxil.
– A Phytophthora infestans gomba ellen hatásos fungicidek közül az azoxistrobin, benalaxil, cimoxanil, réz, dimetomorf, klórtalonil, metalaxil az integrált zöldségtermesztésben zöld jelzésűek, szabadon felhasználhatók.
A növényvédő szerek felhasználásra vonatkozó bővebb tájékoztató a csomagolóanyagukon olvasható.

Kép és szöveg:
Dr. Némethy Zsuzsanna
egyetemi adjunktus