Bogyósgyümölcsűek botrítiszes termésrothadása

A Botrytis cinerea nedves időben rothadást és a fertőzött bogyókon dús, jellegzetes szürke színű, laza konídiumtartó-gyep bevonatot képez. Tartósan száraz időjárási szakasz után a bogyók összetöppednek, összeszáradnak, mumifikálódhatnak. A fertőzést a Botrytis cinerea konídiumtartós gomba okozza. Ivaros alakja, a Botryotinia fuckeliana apotéciumos gomba, ami ismert ugyan, ám a kórokozó biológiájában nincs jelentősége.

Tünetek
A szamócánál már a virágokat is fertőzheti, aminek következtében a virág részei - sziromlevél, bibe, porzók, virág kocsány - elbarnulnak, elhalnak. A zsendülő bogyókon fakó, majd halványbarna színű, megpuhuló foltok jelzik a gomba jelenlétét. A fertőzött gyümölcsön hamarosan kifejlődik a szürke színű, dús konídiumtartó-gyep bevonat. A gombafertőzés gyakran a gyümölcs talajjal érintkező felületénél, valamilyen sérülésnél (például meztelen csiga rágása), valamint a terméskocsánynál indul meg. A leveleken, levélnyélen, a termésszáron barna elhalást okoz, párás időben azokon is kifejlődhet a jellegzetes szürke színű konídiumtartó bevonat.
A málna esetében a kórokozó a virágzat elhalását, elbarnulását okozza. A zöld bogyók fertőzés után összetöppednek, összeaszalódnak. Az éredő málnabogyó színe a fertőzés hatására fakóvá válik, megpuhul, a bogyó nem válik el a vacoktól, a vacok gyakran puha és szürke színű, a bogyó kellemetlen ízű, fogyaszthatatlan. A fertőzött bogyókon a szürke színű jellegzetes gombabevonat gyakran megfigyelhető. A hajtáson nagy kiterjedésű barna, a veszőn világosszürke foltokat okoz, bennük megnyúlt, fekete szkleróciumok fejlődnek.
A szőlőnövénynél - bár a fiatal hajtásvégeket, a hajtást is fertőzi - legismertebb kártétele a fürtökhöz kötődik. A virágzáskori fertőzés a virágzat részleges vagy teljes elbarnulását, elhalását idézheti elő. A zöld, majd az éredő bogyóknál a fertőzött, egyes bogyók barnulnak, majd rothadnak, rajtuk a kórokozó gomba konídiumtartó bevonata jelenik meg. Az egymással érintkező bogyókra (különösen a tömött fürtű fajtáknál) átterjed a rothadás, gyakran a teljes fürt pusztul. A már zsendülő bogyókat sérüléseknél fertőzi. A fertőzött vesszőkön a barnás színű foltokban gyakran megjelennek a fekete szkleróciumok. A fertőzött vesszőkből készült oltványok csökkent értékűek, felhasználásuk nem ajánlott.

Telelés, fertőzés
A gomba a fertőzött növényi maradványokon, fertőzött vesszők kérgén micéliummal és szkleróciumokkal, valamint a talajra hullott szkleróciumokkal telel. Tekintettel arra, hogy polifág (több növényfajt is károsító) gomba, több fertőzött növényen képes áttelelni. Tavasszal a konídiumtartókon képződő konídiumok indítják el a fertőzést. A konídiumok légmozgással terjednek. Csírázásukhoz, a növények fertőzéséhez, járványok kialakulásához 20 C-fok körüli hőmérséklet, tartósan csapadékos időjárás, magas légnevesség, a növények felületének tartós nedvessége szükséges.

Védekezés
Minden olyan agrotechnikai beavatkozás, amely a növényállomány légátjárhatóságát biztosítja, és a fertőzésnek kedvező időszakokat lerövidíti, csökkenti a fertőzést.
- A támrendszerrel nevelt növények sorait az uralkodó szélirányban kell kialakítani, hogy a szél az állományt folyamatosan szellőztesse.
- A szőlő és málna esetében a lombtömeg kialakulását szabályozni kell.
- Az ültetvény rendszeres gyomirtásával elősegítjük az állomány szellőzését.
- A harmonikus tápanyagellátás, a nitrogén-túladagolás elkerülése a betegség mértékét csökkenti.
- A málna és szőlő bogyóinál a bogyók sebzését előidéző rovarok (málnabogár és szőlőmolyok) elleni kémiai védekezéssel csökkenthetjük a botrítiszes fertőzés mértékét.

A botrítiszes fertőzés elleni kémiai védelemre a következő hatóanyagú fungicidek engedélyezettek:
- kontakt hatásúak: folpet, kaptán, polyoxin B, TMTD, Trichoderma harzianum
- mélyhatásúak: fenhexamid, iprodion, procimidon, vinklozolin
- felszívódó hatásúak: azoxistrobin, ciprodinil, fluazinam, krezoxim-metil, pirimetanil, tebukonazol, tiofonátmetil.
Az elhúzódó érés miatt szedéskor csak rövid élelmezésügyi várakozási idejű szerek alkalmazhatók. A polioxin B 3 napos és a Trichoderma harzianum 1 napos élelmezésügyi várakozási ideje különös figyelmet érdemel. Az utóbbi biológiai fungicid, felhasználása biotermesztésben is engedélyezett.

Dr. Némethy Zsuzsanna
egyetemi adjunktus

A képek a szerző felvételei