Nagy kincs az ággyűrű

Még nincs vége a télnek, ebben a szezonban havat is ígérnek a meteorológusok, de két fagyos időszak között már lehet a szabadban is kertészkedni. Érdemes a napos órákat kihasználni, különben a tavasszal sürgető munkák elvégzésére kevés lesz az idő.

A metszést is igénylő fák, cserjék alól érdemes összegyűjteni a leveleket, ha van komposzthalom, akkor ezeket be kell a kupacba keverni, ugyanis a télen felpuhult növényi szövetek gyorsabban csatlakoznak az érő anyaghoz.

A mohákat, zuzmókat is le lehet vakarni. Természetesen kezdődhet a télivégi metszés is. A fenntartó metszésre a korona formájának megtartása és az elegendő termőhajtás képződése miatt van szükség.

A gyümölcsfák esetében a kialakult koronára jellemző az erőteljes, a törzs folytatását képező vezérág, több, lazán álló termőággal. Legalább három erős vázág 3-3 oldalággal, amelyek a törzstől legalább 60 centire állnak. Az oldalágakon is több termőág látható, valamint az egész koronában egyenletesen elosztva sok rövid termőhajtás van, ezek vízszintesen állnak, és mindig újak képződnek (termőhajtás rotáció). Ha ilyen felépítésű a korona, a fenntartó metszés nem sok munkát jelent. Háromévente a lefelé csüngő, öreg termőágakat kell eltávolítani, hogy újak fejlődhessenek. Ott, ahol túl sűrűn állnak a fiatal hajtások, vagy vízhajtások fejlődtek, azokat ki kell ritkítani, hogy a korona belseje elegendő fényhez jusson.

Ha elhanyagolják a fát, akkor szükség lehet az erőteljes, ritkító metszésre, azért, hogy új termőágak fejlődhessenek. Ritkításnál a vezérágról meredeken felfelé növő ágakat, a vázágak felső részén a túlságosan megerősödött ágakat (ezzel lehetővé tesszük, hogy új hajtások képződhessenek), a szemmel láthatóan beteg és száraz ágakat, a túl sűrűn, egymás fölött elhelyezkedő ágakat, amelyek elveszik a fényt a többi ágtól kell feltétlenül eltávolítani.

Ha a ritkítás túl nagy beavatkozást igényelne, a fa védelme szempontjából érdemes a metszést két év alatt végezni, nehogy a túl erős vegetatív növekedés legyengítse a fát. Egy ilyen ritkítás után általában sok vízhajtás fejlődik, ezeket kora nyáron még zölden célszerű eltávolítani.

A fa öregedésének folyamatában a korona belülről kifelé kezd elhalni, megváltozik a korona szerkezete és a termés mennyisége is csökken. Ezért érdemes gyümölcsfáinkat gyakran ifjítani. Az ifjításnál különös gonddal kell eljárni, mivel ilyenkor a korona nagysága akár egyharmaddal is csökkenthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vezért és a vázágakat erősen vissza kell vágni, úgy, hogy ezenközben a korona formája harmonikus maradjon.

A munkát az oldalágak eltávolításával ajánlott kezdeni, ügyelve a megfelelő elosztásra. A vezéren és a vázágakon belülről az ágtoroktól legalább 50 centire minden oldalhajtást, ággyűrűre szükséges visszametszeni. Ugyanígy kell eljárni a meredeken felfelé törő hajtásokkal, ágakkal. Az ággyűrűre metszés hatására új, fiatal vázágvégek keletkeznek, amelyek hamarosan kihajtanak. Ezzel egy időben az oldalhajtásokat is vissza kell vágni, hogy ne legyenek magasabban a vázágaknál. A törzsön egyenletesen elosztva 6-8 ág maradhat, ezeket alaposan meg kell tisztítani. Az ág felső oldalán egyetlen hajtás se maradjon, a gyenge hajtásokat az alsó részekről is el kell távolítani.