Csak akkor hajt a fűmag, ha időben érkezik a póteső
A gyepet alkotó fűféléket a fagymentes időszakban bármikor lehet telepíteni. a hobbikertészek többsége számára ezért a hűvösebb ősz és a tavasz hoz biztosabb sikert. A mostani nyári melegben azonban a friss vetés 5-6 óránkénti páraszerű öntözést igényel.
Gyepet magvetéssel vagy gyepszőnyeg terítésével lehet telepíteni. A gyepszőnyeg mellett szól, hogy gyakorlatilag a terítés után azonnal kész a „mű”. Egyetlen hátránya az ára, ha ugyanis szakemberrel végeztetik a munkát, akkor akár olcsóbb gépi perzsaszőnyeget is teríthetnének a kertbe. Vannak olyan kertészeti árudák, amelyek árusítanak gyepszőnyeget – amelyet szaknyelven fűhengernek hívnak. Ám ha a gyepszőnyeg előállítóját keresik meg, sokkal olcsóbban jutnak hozzá. A gyepszőnyeg a vékonyabb pénztárcájú kertészeknek is ajánlható, ha kisebb, erősen lejtő területet kívánnak füvesíteni. Innen ugyanis a csapadék könnyen lemossa a csupasz termőföldet vagy a zsenge fűvetést. A gyepszőnyeget szeptember végéig lehet telepíteni, később ugyanis már annyira lehűl a talaj, hogy leállhat a fűfélék gyökereinek fejlődése, s ekkor a fagyok beállta előtt nem alakul ki végleges kapcsolat a gyepszőnyeg és a talaj között. A gyepszőnyeg kiváló füves bejáratok elé is, olyan helyekre, ahol nehezen megoldható, hogy a friss gyep növekedése idején ne lépjenek a fűre.
A növényélet szempontjából bonyolultabb, a kertész számára egyszerűbb munka a fűvetés. Először ki kell választani a megfelelő fűmagot. Két fő fűmagkeveréket árulnak: a sport állítólag jobban bírja a tartós igénybevételt, a golf viszont szebb gyepet eredményez. Egy átlagos kertbe a golf ajánlható, az esetleges kopásokat azonban pótolni kell.
A friss vetés számára a legkedvezőbb, ha porhanyós és – 5-8 százalék nitrogént, 10-15 százalék foszfort és 20-25 százalék káliumot tartalmazó – műtrágyával feltöltött, gyommentes talajba kerül. Közvetlen a vetés előtt a talajt teljesen el kell simítani. Erre vannak speciális szerszámok is, de egy amatőr kertész csak a pénzét pazarolja, ha ilyenre költ. Elég egy kétágú falétrára kötelet kötni, s ezt ügyesen keresztülhúzni a leendő gyep területén. Ezt követően kell a fűmag ágyát elkészíteni. Ehhez a célszerszám helyett alkalmas eszköz egy másfél-két méteres keskeny léc, amelybe ötcentinként szöget kell verni úgy, hogy ebből legalább két centi – mint a gereblye fogai – kilógjon. A szerkezetet egy partvisnyélre kell stabilan erősíteni. Az olcsó, ám praktikus eszközt egymásra kereszt irányban kell a vetésre váró földön húzni. A kialakult négyzethálóra lehet vetni a fűmagot. Ennek befejeztével a szöges keresztfa fordított, sima oldalával elegyengethető a talaj. Nem kell hozzá sok ügyesség, az egyszerű boronálás hatására a négyzetháló egymástól öt centiméterre lévő találkozási pontjain a kellő mélységben találnak fészket a néhány darabból álló fűmagcsomók. Ezzel a módszerrel a 100 négyzetméterre ajánlott 3 kilós fűmagadag töredékére csökkenthető.
Az 5x5 centiméteres kötésben földbe került fű nem lesz ritkás, egy-egy fészekbe több mag is kerül, s amint a fű bokrosodni kezd, rövidesen betölti a teljes területet. Az esetleges hiány egyszerű tavaszi felülvetéssel pótolható.
A vetés után hengerelni kell, hogy a levegőt kiszorítsák a laza talajból. Ha nincs henger, akkor egy kiselejtezésre váró cipő talpára lehet 67-70 centi hosszú és arasznyi szélességű deszkát erősíteni, s ezzel topogni a vetésen. Ha léc sincs, akkor megteszi a gyalogkertész is.