Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2017/21
Három károsítóról írok az utolsó felhívásban. Néhány éve érkeztek, de máris feladták a leckét! Meddig terjedtek, mekkora gondot okoztak az idén? Megpróbálok válaszolni a kérdéseimre. (A 2013. évi 15. felhívásban részletesen is bemutattam őket, akkor még új jövevényeknek számítottak.)
► A diólégy (melyet dióhéjlégy, dióburoklégy, nyugati dióburok fúrólégy, stb. nevekkel is illetnek) nyugatról érkezett, 2012-ben találták meg Kőszegen. Már átlépte a Dunát, és 2017-ben Dabason, Ceglédbercelen, Budapesten a XIX. és a XII. kerületben is csapdázták. A jól ismert két cseresznyelégy fajunk édes testvére, hasonlóan követhető a rajzása a sárgalappal. A dió kemény csonthéja és a zöld burok között táplálkozik, itt találhatóak a nyüvek. Hogyan tudnánk ide bejuttatni rovarölő szert? Szinte egész nyáron rajzik. Hány permetezéssel lehetne megállítani a felszaporodását? Nehéz kérdések. A szakemberek és a készítményeket engedélyező hatóság is lázasan dolgozik a megoldáson. Jövő tavaszra már talán konkrét technológiát is bemutathatok.
Amit biztosan meg kell tennünk: folyamatosan szedjük össze és semmisítsük meg a lehullott szemeket. Ezekből a talajba vándorolhatnak és báb alakban áttelelhetnek a legyek. (Hasonlóan a cseresznyelegyekhez.) Még most is érdemes összegyűjteni a megfeketedett, étkezésre már biztosan nem alkalmas termést.
► 2012-ben érkezett meg hozzánk a foltosszárnyú gyümölcsmuslica. Nagyon megijedtünk, hiszen 2014-ben már az ország minden pontján fogták az almaecetes csapdák. Gyakorlatilag az összes gyümölcsünket félthettük, hiszen a bogyósok mellett a csonthéjasok, de az almatermésűek is a tápnövényei közé tartoznak. A beérett termés héját is fel tudja vágni a fűrészes tojócsövével, ellentétben a jól ismert hazai muslica fajainkkal, melyek csak a sérült bőrszövetű – pl. a cefrének zúzott – termések körül jelennek meg. Tavaly néhol „elfolyt a szeder”, a kártétele nyomán jelentkező gombás, baktériumos fertőzésektől. De mivel is permetezhetnénk szüret alatt?
Az idén a hideg tél megtizedelhette az áttelelő imágókat, de a száraz, forró nyár sem kedvezett a terjedésüknek. Elmaradt az őszi nagy rajzásuk, kártételük is. Korántsem okoztak akkora gondot mint egyes korábbi években. Jelenlétével biztosan számolnunk kell a jövőben is, de úgy tűnik, hogy csak a párásabb, talán hűvösebb időjárási körülmények között kell a komolyabban tartani tőlük. Korai fajtákkal és előrehozott szürettel, hálózással is védekezhetünk ellenük. A komposztrakásokban is áttelelhet! (Lásd még a 2015. évi 10. felhívást.)
► Sajnos az amerikai szőlőkabóca által terjesztett a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma is tovább terjedt 2017-ben. Manapság talán ez okozza a legnagyobb fejtörést a növényvédősöknek. Néhányan második filoxérajárványnak titulálják! Ez talán túlzás hiszen már egy viszonylag jól kidolgozott technológiával védekezhetünk a terjesztő kabóca ellen. Lentebb beillesztettem a NÉBIH ajánlását (www.nebih.gov.hu). Az biztos, hogy nagyon alapos és szigorú hatósági ellenőrzésekkel követik az útját, ültetvényekben és házikertekben is. A NÉBIH-ben kaptam azt a térképet is, melyen a fertőzött tőkék helyszíneit tüntették fel.
► Egyre több növényvédelmi kihívással kell számolnunk. Nem adjuk fel, megküzdünk a fenti három károsítóval és továbbra is örömmel fogunk kertészkedni!
A budai vár evangélikus temploma elé egy kis csemetét ültettek. Az emléktábláján Luther Márton idézetét olvashatjuk. „Ha tudnám, hogy holnap eljön a világvége, én mégis elültetném a kis almafámat.” Hasonló hittel kezdjük el a 2018-as évet is! Ezzel búcsúzom, jó pihenést és békés ünnepeket kívánok mindannyijuknak!
Budapest, 2017. november 15.
Zsigó György, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
