Csodás Pena park

Pena Park egyike azon európai mesterséges természeti együtteseknek, amelyek bizonyítják, hogy a szakértelemmel telepített távoli növények milyen jól érzik magukat, eredeti élőhelyüktől sokezer kilométerre. Nem kell messzire utazni, hogy hasonlónak lehetünk mi is tanúi, hiszen szoba- és balkonnövényeink jó része nem Európában őshonos.  Portugália nem az első számú célpont a magyar turisták népszerűségi listáján. Repülővel, utazva, hát még autóval is messze van.

Ha már eljutott az utazó Lisszabonba, érdemes, az alig 50 kilométerre lévő, egykori királyi pihenőhelyre, Sintrába ellátogatni. Nem szükséges feltétlen autó, jó a vonat és buszközlekedés is. Egynaposnál bőven többet kínáló program során érdemes időt áldozni a Pena Park bejárására. Két napot bolyongtam Alta Cruz hegyet körülvevő évszázados, romantikus stílusban létesített, 200 hektáros, hegyes völgyes, természetes erdőként ható parkban.

Csak a némi botanikai ismerettel figyelnek fel az otthoni díszkertek féltett növényeire. Azt, hogy jól érzik magukat a tíz kilométerre lévő Atlanti óceán felől késő délutánonként érkező, hűs, párás szelekben, hatalmas termetükkel bizonyítják. A 30-50 méteres tujafélék mérete elgondolkodtató lehet a magyar tujakedvelők számára: mire képes a növény, ha jól érzi magát.

Az itteni fő attrakció a Pena kastély. Találó a megjegyzés, ami a Disney filmek kastélyaihoz hasonlítja a gics határán álló építményt. Valószínűleg a rajzolók látták ezt a kastélyt – mielőtt a rajzasztalhoz ültek -, aminek építését 1500 körül kezdték, de mai formája a XIX. század közepén alakult ki, ekkortól lett II. Ferdinánd nyári rezidenciája. Mindent meseszerűt beleépített a német Baron von Eschwege építésszel, így készült el neomór, színes, kupolás-galériás épületegyüttes. Ekkor kerültek a parkba az észak-amerikai óriás vörösfenyők, Lawson ciprusok, magnóliák, ginkgok, japán cédrusok, páfrányok cemetéi, palánkái is.