Horkolnak a növények

Bár még csak november közepe van, de azért ilyenkor már inkább télnek kell lenni, nem olyan melegnek, mint amilyet a hétvégére ígérnek. A reggeli beszélgető rádióműsorok meteorológia híreikben rendre felhős égről, párás időről, néhol elbújó napról volt szó, viszont  Budapesten egész nap meleg volt. De, ahogy a betelefonálók és az úthírekről esemesezők is jelentették sok helyütt így volt. Még a növények is észrevették, a hírszerkesztők nem. Ez a pár meleg  nap meg sem kottyan a most már mély nyugalmi álomban lévő pihenő növények többségének. Igaz az is, hogy a pihenő növényeket általában nem kell piszkálni.

Nem szabad például a szobanövényeket télen tápoldatozni, túlságosan intenzíven öntözni, vagy azért melegebben tartani, hogy hamarabb hozzanak virágot, új vesszőt. (Persze az ajánlott tilalom a profi kertészekre nem vonatkozik, ha ők is betartanák a biológiai óra diktálta szabályokat, akkor sokkal szegényebb lenne a virágüzletek kínálata.) A most kezdődő időszakban a legtöbb szabadban élő növény mély nyugalmi állapotban van, ekkor a növényi részek jól tűrik a lehűléseket, de ha már szó kerül róla, megemlíthető, hogy a szövetek ellenállósága a következő sorrendben csökken: kambium, háncs, faszövet, bélszövet. A gyökerekben ezzel ellentétes az ellenállósági sorrend.

A mélynyugalmi állapot végén, ha a környezeti feltételek kedvezőbbé válnak, akkor a rügyek elkezdenek mozgolódni. De a növények többsége hetekig tartó előkészület után indul meg, ehhez a szükség van a megfelelő lég és talajhőmérsékletre, nedvességre, fényre – ha valamelyik sem stimmel, akkor marad az éber nyugalom. De ezt a státuszt kényszer nyugalmi állapotnak is mondják. Ilyenkor télen a pihenő növények többségét fűrésszel, ollóval lehet alakítani. Ez alól is vannak kivételek, a tavasszal virágzó cserjéket és növényvédelmi okokból a csonthéjas gyümölcsöket nem ajánlott télen metszeni. Természetesen, ha az ág letörött, vagy valami más, halaszhatatlan okból van szükség a beavatkozásra, akkor ne tétovázzanak. Szokták tanácsolni, hogy fagymentes időben metszenek, s azt is, hogy kesztyűben, mert a csupasz kéz melege -, ha megfogják a fagyos növényt - árthat a rügyeknek. Ha ezt mindenki betartaná, akkor szőlő- és gyümölcsültetvények maradnának metszetlenül.