Négy évszak a lakásban
Bár még nyár van, de a növények szerelmesei a cudar napokra is készülnek. Ezért lehet fontos a télikert. A klasszikus télikert – a hobbikertész szemszögéből nézve – közvetlen kapcsolatot teremt a kerttel, a természettel. Ezért tágasnak, jól átláthatónak kellene lennie. A növények, ha sikerül jó lakótársakat választani kellemes élőhelynek találják, s hamar belakják. A hobbikertésznek azonban önmérsékletet kell tanúsítani, ha nem akart dzsungelt lakásából.
Télikertből két fő típus van, a benti és a lakáson kívüli toldalék. A szűkös lakásviszonyokat figyelembe véve azonban az eredetileg télikertnek szánt helyiség gyakran ebédlő, dolgozó-, netán hálószoba. Ez utóbbiaknál természetesen nem a növényeké a fő szerep. A jól berendezett világos, tágas télikert humán élettani szerepét vizsgálók megállapították, hogy bentlakók számára jótékony hatású, hiszen a sötétebb téli hónapok alatt csökkenti a depressziót. Ismert tapasztalat, hogy napfényes időben jókedvűek, a borús napokon inkább levertek, rosszhangulatúak vagyunk. A komfortérzést, az életminőséget javító több fény miatt, mostanában felértékelődnek a télikertek, illetve a lakáson belül ehhez hasonló nagy üvegfelületetek. Vagyis télikertre, tehát mindenek előtt életminőségünk magasabb színvonalának megteremtése szempontjából van szükségünk. Már szinte nincs is olyan új építésű lakás, ahol erre ne fordítanának hangsúlyt.
Építészetileg egy-egy ház, lakás előtt, mellett számtalan módon lehet télikertet, vagy ehhez hasonló meleg verandát kialakítani. A hideg veranda más funkciót tölt be, ugyanis a télikert sajátossága az is, hogy a fagyos hónapokban, valamilyen technikával fűtik.
A jó télikertnek huzat és nedvességmentesnek kell lennie, ezért olyan anyagok felhasználásával kell épülnie, amelyek jól bírják a hőterhelést. A rosszul szigetelt télikert használati értékén sokat ront a falak és a mennyezet állandó nedvessége. De az ilyen lakásokban az energiaszámla is jóval magasabb. A jól szerkesztett télikert úgy működik, mint egy hőtároló, felfogja a lakás felesleges melegét, s máskor a kinti meleget tárolja, s ezt átadja a belső lakótérnek. Ezt üvegházhatásnak mondják, s ez az ingyenes fűtés úgy működik, hogy a napsugárzás az „üvegház” belsejébe jutva felmelegíti a tárgyakat, ezek ezt magukból kisugározzák. Ezért kell figyelemmel lenni a nagy üvegfelületek mögötti tárgyak színeire. Ez a hőcserélő zárt rendszerként működik, ugyanis az üvegfelületek visszatartják a másodlagosan sugárzó hőt. A lakótér és a télikert közé lehet nyílászárót, vagy nyílásszűkítőt építeni, ezzel a mindenkori klimatikus viszonyoknak megfelelően változtatható a téralakulat.
A télikertnek sajátos faunája van, nem mindegyik növény érzi maradéktalanul jól magát. Olyan állandó növények valók, amelyek általában meleget, a közepesnél magasabb páratartalmat igényelnek, és még akkor sem növekednek nagyon nagyra, ha jól érzik magukat. Ilyen például az afelandra (Aphelandra squarrosa), alokázia, begónia, buzogányvirág (Dieffenbachia fajták), dracéna, ciklámen, fikusz, karácsonyi kaktusz, kengurumancs (Anigozanthos flavidus), klívia, koszorúfutóka (Sephanotis floribunda), mikulásvirág, reteklevelű kuszagyűrű (Rehmannia elata), sokvirágú jázmin, strelitzia, szobaciklámen, tarkalevél, tölcsérvirág (Zantedischia). Ha sikerül kulturált formájúra nyesni a nyáron kertben élő nagyobbacska mediterrán növényeket, akkor teljes levél-, és virágdísszel teleltethető a télikertben is az abesszin banán (Musa ensete), azálea (Rhododendron), babér (Laurus nobilis), pálmák, citrusok, eukaliptusz, hibiszkusz, ibolyafa (Tibouchina urvilleana), füge, kamélia, kasszia, kávécserje kefevirág, murvafürt, sétányrózsa, teacserje. Arra azonban ügyelni kell, hogy a világos és meleg télikertben ezek a növények is viszonylag állandó öntözést igényelnek. Azonban a télikertben élőket sem szabad októbertől áprilisig tápoldatozni.