Az alma fontosabb kórokozóiról 

A nyugalmi időszak idején, jut időnk felkészülni és megtervezni a növényvédelmet. Elsőként a legismertebb és legkedveltebb gyümölcsünkkel kezdem, az almával. A legjelentősebb mérsékelt égövi gyümölcs a földön. Évente csaknem 45-50 millió tonna terem. Hazánkban közel 45 ezer hektáron termesztik. Ökológiai adottsága miatt nagyon sok helyen megterem. Intenzív termesztésére viszont kevés az ideális terület számára.

Almamozaik / Apple mosaic virus
Tünetek: Levélen mozaikfoltok, melyek sárgásfehér színűek, kerek és vagy szabálytalan alakú mozaik foltok láthatók. Előfordul még az ér mentén sárgásfehér elszíneződés. Színes gyümölcsű fajoknál a legszembetűnőbbek a gyümölcsön lévő foltok, elváltozások.
Védekezés: A beteg fák eltávolítása, elégetése. Vírusmentes szaporítóanyag telepítése.

Agrobaktérium:
Agrobaktériumos gyökérgolyva / Agrobacterium radiobacter pv. tumefaciens 
Tünetek: Gyökéren, gyökérnyakon kisebb nagyobb daganatok helyezkednek el. Kezdetben néhány mm- es, sárgásbarna színűek, puhák, karfiolszerűek, felületükön enyhe barázdáltság figyelhető meg. Későbbiek folyamán 20 cm átmérőtől még nagyobbra is nőhetnek a golyvák. A színűk ekkor már sötétbarnává változik, kemények és mélyen barázdált felületűek.

Agrobaktériumos szőrös-gyökerűség / Agrobacterium rhizogenes (almán)

Tünetek: A gyökérzet rendkívül sűrűvé válik. A fa tápanyagait használja fel.

Fertőzési forrás a talaj. A széteső golyvákban a korokozó még további két évig életképes marad. Innét a baktérium a sebzésen keresztül jut a növénybe.
Védekezés: Kizárólag megelőzés lehetséges! Fontos, hogy faiskolákban az elővetemény gabonafélékből vagy egyszikű takarmánynövényekből álljon. A kórokozót veszélyes károsítónak minősítették. Fertőzés esetén a növényállományt zárlat alá kell helyezni. A fertőzött részeket elégetéssel kell megsemmisíteni. A baktérium gazdanövénye a fertőzött területen, kitermelés után öt éven belül nem termeszthető.

Alma ervíniás elhalása, tűzelhalás / Ervinia amilovora
Karantén kórokozó!
Tünetek: Nagyon jellegzetes a hajtástünete a pásztorbotszerű elszáradás (nem szabad a hajtáshervasztó darázs kártételével összetéveszteni). Meleg, párás időben a hajtásokon láthatóvá válnak a sárgás, később barna színű baktériumcseppek. Melyek száraz időben beszáradnak. A fertőzött virágok és gyümölcsök kezdetben vizenyősek, majd hervadnak és megfeketednek. Elszáradt részek a fán maradnak. A fás részeken kisebb-nagyobb besüppedő, sötétbarna színű rákos foltok keletkeznek. A foltok szélén telelnek át a kórokozók. Súlyos esetben ágelhalás, fapusztulás következhet be. Tavasszal a fertőzést szaporítóanyaggal, madarak, rovarok és az emberek (metszőollóval), pollennel viszik át. A kórokozó a virágokra és a hajtásokra jut, ez a PRIMER fertőződés. Infekcióhoz 18,5 0C feletti hőmérséklet és nedves időjárás szükséges. A SZEKUNDER (másodlagos) fertőzés a vegetációs időben bármikor kialakulhat. A mikro sérülések elősegítik az infekciót.
A fajták és alanyok közt jelentős fogékonyságbeli különbség van.

Védekezés: Telepítéskor a mély fekvésű területek kerülése. Egészséges szaporítóanyag. Fertőzött részek erős visszavágása. A levágott részek elégetése. A szerszámok folyamatos fertőtlenítése. Metszések utáni sebkezelés. Fontos a karantén rendszabályok betartása. Súlyosan fertőzött fák kivágása. Vegyszeres védekezésre rügypattanás előtt és egérfül stádium állapottól van lehetőség. Nyugalmi időben, rügypattanás előtt réztartalmú szerekkel végezhetünk lemosó permetezést. Egérfüles állapottól a Fozetil-AL használható, ami fokozza a természetes ellenálló képességet. Növényvédő szer például: Aliette 80 WG, Astra Rézoxiklorid, Kocide 2000, Meteor.

Alma ventúriás varasodása / Venturia inaequalis 
Tünetek: A leveleken már virágzás után, a terméseken pedig később apró, fényes barna foltok jelennek meg. A  foltok kezdetben 5-10 mm átmérőjűek, halványzöldek, a levél színe felé kidomborodnak. A foltokon később mind a levél színén, mind pedig a fonákon barna, bársonyos konídiumtartó-gyep figyelhető meg. A fiatal gyümölcsön először apró, majd a gyümölcs fejlődésével egyre növekvő, 5-10 mm átmérőjű, sötétbarna konídiumtartó-gyep, a szélén a kutikula foszlánya észlelhető. Később a foltok elparásodnak, varasak lesznek, a gyümölcs egyenetlen felületűvé, féloldalassá válik és enyhén berepedezik.  Az erősen fertőzött kis termések lepotyognak. A varas foltokon más gombák is megtelepedhetnek. Az idősebb gyümölcsökön jelentkező konídiumtartó-gyep, majd a kialakuló foltok kisebbek, csak néhány milliméteresek.

Védekezés: Lehullott levelek összegyűjtésével, elégetésével vagy talajba forgatásával elpusztíthatjuk a gomba áttelelő alakját. Őszi lombfertőtlenítéssel csökkenthető az aszkospórák kiszóródása. Időjárás figyelés, egérfüles állapottól a gyümölcskötödésig.  Előjelzésre alapozott preventív védekezés (április közepétől- június közepéig 6-8 naponta). Figyelembe kell venni az időjárást mivel a kontakt fungicidek hatékonyságát csökkenti az eső. Növényvédő szerek például: Antracol 70 WG, Astra Rézoxiklorid, Kocide 2000, Meteor, Mythos 30 SC, Topas 100 EC.

Almalisztharmat / Podosphaera leucotricha
Tünetek: A tünetek a rügyön, a hajtáson, a vesszőn, a virágon és a gyümölcsön figyelhetők meg. A hajtáson két tünettípus különböztethető meg. Az első, más szóval primer tünet a kihajtás után azonnal látható. A hajtások rövid íz közűek, a levelek a hajtástengelyhez hajlók, keskenyek, hullámosak és a levél színén és fonákján először finom, szürkésfehér epifita micéliumbevonat, majd a konídiumláncok fehér, lisztszerű tömege jelenik meg. A hajtások levelei a levélcsúcstól kiindulva fokozatosan elszáradnak, majd lehullanak.  Nyár végére a hajtások felületét szürkésfehér, nemezes epifita micélium takarja, fekete kleisztotéciumok képződnek. A második, azaz szekunder tünet a kihajtás után csak később jelentkezik. A hajtások ilyenkor szabályos ízközűek, a levél azonban enyhén hullámos. A levélen sárgászöld, elmosódott szélű foltok láthatók. Főleg a levél fonákján, ritkán a levél színén foltszerűen szürkésfehér, majd lisztes bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) jelenik meg. A betegségre fogékony fajtákon, különösen a fiatal fákon a hajtások növekedés közben erősen torzulhatnak.
A vessző felületét szürkésfehér, nemezes epifita micélium borítja, amelyben a falkában lévő kleisztotéciumok is megfigyelhetők. A rügyek kisebbek és rojtosak, a rügy pikkelylevelei szétállóak. E rügyek tavasszal kihajtanak, vagy elpusztulnak.
A virágon is két tünettípus figyelhető meg. A primer tünetre jellemző hogy a virágcsoportban minden virág beteg. A virágok kocsánya rövid és vastag, a csészelevelek aprók, torzak, a sziromlevelek kicsik, sárgászöldek keskenyek. A bibe és a porzó deformált, steril. A virágon először szürkésfehér micéliumbevonat látható, amely később a konídiumláncoktól lisztszerű lesz.
A szekunder tünet esetében a virágcsoportban csak egyes virágok betegek. A virágok kocsánya nem deformálódik, hanem csak a csésze- és sziromlevelek egyes részei lesznek enyhén hullámosak. A beteg részeken foltszerűen szürkésfehér, majd fehér lisztes bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) található.
A gyümölcs felületén hálózatos parásodás figyelhető meg, amely rövidebb hosszabb vonalakból tevődik össze. Összefüggő parásodás a kocsány vagy a csészemélyedésben egyaránt előfordul.

Védekezés: Kiegyensúlyozott tápanyagellátással a fák ellenálló képességét fokozhatjuk. Fertőzöttség csökkenthető a vesszők végeinek negyedik, ötödik oldalrügy alatti eltávolításával.  Vegyszeres védekezést még a virágzást megelőzően el kell kezdeni. Kontakthatású fungicidek vagy kén hatóanyagú készítményeket használhatunk. Kritikus időszak a május-június hónapokban van, ilyenkor az intenzív védelemről gondoskodni kell. A felszívódó hatóanyagok a járvány időszakában is biztonságot nyújtanak. Növényvédő szerek például: Agrokén, Chorus 75 WG, Clarinet, Necator 80 WG, Nevikén, Nimrod 25 EC.

Alma monilíniás betegsége / Monilinia fructigena 
Tünetek: A sebzés körül egyre nagyobbodó, barna rothadó folt található, amely végül az egész gyümölcsre kiterjed. A rothadó folton később körkörösen okkersárga, 2-3 mm átmérőjű, exogén sztrómák alakulnak ki. Az exogén sztróma kezdetben fehéres színű , később okkersárgává válik. Ezek a képletek párás, esős időben a termések egész felületét beborítják. A gyümölcsök kocsánya is elbarnul. A termés a fán összeaszalódik, mumifikálódik vagy lehullik. A gyümölcs talajjal érintkező része elfeketedik.

Tárolóban a betegség tipikus tünete a fekete alma. Ilyenkor a gyümölcs sötétbarna, majd fekete színű állománya rugalmas, gumiszerű, héja sima, bőrszerű és fényes. A tárolt gyümölcsön nem jelennek meg az exogén sztrómák. A fertőzött gyümölcs páraszegény levegőben összeaszalódik, behorpad, de akkor is rugalmas, szilárd marad.

Védekezés: Fontos a megelőzés. A beteg gyümölcsök múmiák leszedése, eltávolítása, elégetése vagy talajba forgatása. Sebzést okozó kártevők elleni védelem (almamoly). Jégverés utáni permetezés. A ventúriás varasodással együtt megoldható a védelem. Nem kell külön- külön védekezni. Növényvédő szerek például: Antracol 70 WG, Cuprosan 50 WP, Meteor, Rézoxiklorid.