Hegy, völgy gyümölcsei

Hegy, völgy gyümölcsei

Gazdabolt 2016. júl. 6.

A természetjárók pontosan tudják, mennyiféle finomságot rejt a lankás magyar táj. Érdemes megismerkedni a természetben előforduló, gyakran csúf, esetenként szúrós, nehezen megközelíthető gyümölcstermő növényekkel. Akinek idejéből telik, gyűjtse a fiinom termést.

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) A Soproni hegységben, az Alpokalján, a Nyírség és Nógrád erdős részein él vadon. A nyár végére érik. Gyümölcse a vitaminokon kívül antioxidánsokat tartalmaz. Ezek a kötőszövetek és bőr egészségéhez, üdeségéhez is elengedhetetlenek. Antibakteriális és keringést serkentő hatásukon túl az immunrendszeri védekezést és a retinát is erősítik. Az áfonyalekvár a mai képernyőt bámuló emberek szemének is nagy hasznára lehet. Készülhet belőle szörp, lekvár.

Hegy, völgy gyümölcsei

A som(Cornus mas)a Szatmárban és a Nyírségben honos. Augusztus-szeptember környékén érik. Kedveli az erdőket, cserjéseket és a laza talajokat. Lassan növekszik, de jó körülmények között hosszú életű növény. Termése sok C-vitamint, cukrot (fruktózt és glükózt), almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz. Készülhet belőle aszalvány, befőtt, lekvárnak, szörp, pálinka. A som éretlen termése sós vagy ecetes vízben eltehető, borecetben tartósított éretlen som a kapribogyót helyettesítő ételízesítő lehet. Kemény fájából jó minőségű szerszámnyél készíthető.

A szeder (Rubus fruticosus) vadon erdőszélen, árokparton, félárnyékos, ligetes helyen mindenütt előfordul. Augusztustól októberig először zöld, majd fokozatosan piruló, végül feketévé érő termést érlel. A szeder dúskál a vitaminokban, antioxidánsokban, ásványi anyagokban. Az érett szedret legjobb frissen fogyasztani. A friss szeder, vagy leve segít vérszegénység, lázas meghűlés, rekedtség, hangszálproblémák ellen. Remek gyümölcslé, szörp és szederbor, vagy likőr is készíthető belőle. Tartósítható mélyhűtve és  lekvárként.

A fekete bodza (Sambucus nigra) a szabad természetben mindenütt előfordul. Májustól virágzik, virágja, termése, kérge, levele gyógyhatású. Izzasztásra, vizelethajtásra, székrekedés ellen jól használható, de a bogyók gyógyhatásai közé sorolható az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások elleni alkalmazás is. A virágzat flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, és még ciánglikozidot is tartalmaz. A termésében gyümölcssavak, vitaminok, cseranyagok, antocián-festékek fordulnak elő. A bogyókból lé, szörp, kiváló lekvár készíthető, A bodzatea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó teakeverékek alkotója lehet, a virágzata pedig finom üdítőital alapanyaga.

A csipkebogyó (Rosa canina) rétek, erdőszélek állandó növénye. Bogyóját ősszel kell szüretelni. A vadon termő növények között a csipkebogyó tartalmazza a legtöbb C-vitamint. De hatóanyagai között megtalálhatók a gyulladásgátló és antibiotikus erősítő flavonoidok, az emésztést segítő pektin, az alma-, és a citromsav, valamint az A-vitamin is. Meghűlésre, influenzára jótékony a csipkebogyó teája, de vese- és hólyagbántalmakra, bélhurutra és hörghurutra is kiváló.  Tea, szirup, lekvár, mártás, bor készülhet belőle.