Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken – 2016/6
► Megindult a vadgesztenyelevél-aknázómoly második nemzedékének a rajzása. Ahol nem tudták
elvégezni az áttelelő nemzedék elleni első permetezést, ott most még megkímélhetik a fákat a kikelő molyok
kártételétől. A nyári társaság nagyobb egyedszámmal rajzik, több aknát készít! A júniusi 8-i fényképen egy
védelem nélküli fa, 100%-osan károsított levélkéjét láthatják. Ennél már nincs mit tenni, de a zöld felülettel
rendelkező szomszédja még megmenthető. Ha csökkent mértékben is, de még folytathatja a fotoszintézist. A
rajzási táblázatunk alapján, úgy látom, hogy a héten el lehet kezdeni a permetezést, a 3. levélben leírt
technológiával. Gombaölő illetve szükség esetén atkaölő szerekkel is egészítsék ki a permetlevet.
► A selyemfényű puszpángmoly lepkéiről tudósítottak a kollégáim. Megjelentek a fénycsapdákban. A
párzás után, tojásokat raknak, melyekből a napi hőmérséklettől függően kelnek ki az újabb nemzedék hernyói.
Lehet, hogy majd egy harmadik nemzedékkel is számolnunk kell…
Csak a fiatal hernyók elleni, a bokrok belsejébe irányított permetezéssel menthetjük meg a növényeket a teljes
tarrágástól. Rendszeresen ellenőrizzék a sövényeket, a széthúzott ágak között találhatják meg a kisméretű
lárvákat. A védekezésről már többször, pl. a 2. levelünkben is írtam.
► Megjelentek a kötelezően irtandó gyomok is. A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet (a növényvédelmi
tevékenységről) 2. § -a szerint „a földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen” pl. a parlagfű
(Ambrosia artemisiifolia) vagy pl. az aranka fajok (Cuscuta spp.) ellen. Az aranka fajok elleni további
kötelezettségekről, a 3.§ még részletesebben fogalmaz.
Az arankafoltot idén május 9-én fényképeztem a Balaton mellett. Azóta Budapest közterületein is feltűntek a
telepei. A védekezés során a talajszintig el kell távolítani és meg kell semmisíteni azokat a növényeket, melyekre
felkúszott. Ez a legegyszerűbben és talán a legolcsóbban vegyszeresen, a glifozát hatóanyagú készítményekkel
oldható meg. A fertőzött foltot, biztonságból, egyméteres udvarral kell kezelni. A gyommentességet biztosítani
kell a vegetáció végéig. Ez csak a folyamatos, hetenként elvégzett ellenőrzéssel oldható meg.
A talajbolygatás időpontjától függően csírázik, vagy többségében már növekszik a parlagfű. A nemrégen kapált
facsemete tányérjában fotóztam, azt a két leveles növényt, melynek még a sziklevelei is láthatóak.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése szerint: „a
földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását
megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”
A NÉBIH idei felhívását megtalálják a http://portal.nebih.gov.hu/-/idoben-vedekezzen-a-parlagfu-ellen- re
kattintva.
Július 1. és október 15. között, valószínűleg az idén is beindul a Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR). A
www.pbr.nebih.gov.hu –n a lakosok bejelenthetik a fertőzött területeket. Lehet, hogy Önök is találkoznak majd a
közterületeiket érintő ügyiratokkal.
A NÉBIH honlapjáról, a „Parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén követendő eljárásrend belterületi
ingatlanokra vonatkozóan” című előadást pedig a mai levelünkkel kapcsolatban feltettem a honlapomra.
Önkormányzatoknak állították össze a hatósági kollégák.
Budapest, 2016. június 13.
Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK