A kánikulában nyomulhatnak a pálmák

Nem kell nagytehetségű időjósnak lenne, de borítékolható, hogy az idei nyáron is hosszú kánikulai hetek teszik próbára növényeink szárazságtűrő képességét. Bár még csak a szezon elején járunk, de aki tehette már öntözte kerti, szántóföldi növényeit. A szezon mérlegének megvonásakor bizonyára kiderül, hogy csak az egészséges, jól táplált növények vészelték át baj nélkül a sivatagi nyarat. De addig megtehetik, hogy változtatnak a hagyományos öntözési, tápanyagpótlási technológián, előtérbe kerülhetnek a párolgáscsökkentő, talajtakarásos, mulcsozó módszerek és a növények szinte egyéni táplálására lehetőséget teremtő lomb-, permettrágyázás és még sorolhatnánk. De mind közt a legfontosabb a kert növényeinek revíziója. Nem érdemes halogatni, mert hosszú távon számítani lehet az egyre forróbb nyarakra.

A gyepeknél a szárazságtűrő keverékeket kell keresni, ezek 40 százaléknyi vörös csenkeszt, s 20-20 százalék angolperjét, felemáslevelű- és nádképű csenkeszt tartalmazni, ez a gyep kicsit durvább képet mutat a finomabb fűféléket tartalmazóknál, de a szárazságot jobban bírja és jobban is regenerálódik a forró periódus után.

Más kerti növényeknél olyanokat kell keresni, amelyek száraz vidékről származnak növényeknél, ezért kevesebb nedvességgel képesek felvenni a fontos tápanyagokat.

Nincs olyan kertészkedő, aki ne szeretné, hogy kertjét délceg pálma árnyékolja. A baj csak az, hogy az egzotikus külsejű növény a fagyos teleken nem éli túl. A mediterránumban egy-egy rendkívüli havazás meg sem kottyan e növénycsodáknak, de a tartós mínuszokat végképp nem szívleli. Ezért a nagyobb telelő hellyel rendelkezőknek be kell érni a ládában, dézsában pálmákkal. Persze kellő férfierőre is szükség van, hogy a mázsás növényt ide, oda cipeljék. A mögöttünk hagyott két-három meleg tél sok kertben meglepetést hozott és talán már nem számít ritkaságnak, amit a Budai Arborétum már megszoktak, az egyik nagy pálma ugyanis kint él, és sikerrel áttelel az egyik épület szegletén. Igaz ez az épület az ország egyik legrosszabban hőszigetelt építménye. Ettől függetlenül, a tudósok szerint, ha folytatódik a felmelegedés, akkor a magyar kertekben is megélhetnek a pálmák.

Persze a kert nélkülieknek sem kell lemondaniuk a pálmáról, ugyanis a népes családot alkotó társaság jónéhány változata megél a szobában, cserépben is. Többségük azonban a szabadban érzi jól magás, s impozáns törzsén neveli jellegzetes bóbitáját.

A pálmák nagy családot alkotnak, több mint 200 nemzetség, legalább 2800 lián, fás szárú bokor és fa tartozik a szorosan vett rokonsághoz. A sokalakú családból Magyarországon levélkoszorús trópusi fák kicsinyített mását ismerik szobanövényként. A mediterránumban megélő törpepálma, legyezőpálma, datolyapálma hazánkban is kitehető a szabadban, ha sikerül melegben átteleltetni. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a felsorolt pálmafélék csak fiatal korukban kistermetűek. Genetikai küldetésükben a 20-25 méteres magasság elérése szerepel. Természetesen egy cserépben, dézsában nem növekszenek ekkorává, de még így is sudár növénnyé cseperednek néhány év alatt. Ha szobahőmérsékleten telelnek, akkor meghálálják a gyakori öntözést, permetezést és alkalmi zuhanyoztatást.

Vannak közöttük veszedelmesek is, az Afrikában honos könnyező pálma légzőgyökereiből könnyű kotyvasztani olyan nyílmérget, ami alaposan lelassítja az eltalált állatot. Ha e növényi csápok valamelyikéből csak egyszer is fal a gyermek, egy életre megjegyzi, ami a kóstolás után történik. A nedvek égetik a nyelvét, szájüregét. Súlyosabb esetben nem tud nyelni és beszélni. A mocsári filodendronok között van olyan, amelyik nyugtató hatású anyagokat tartalmaz. Ha ilyet evett a gyermek, akkor nem biztos, hogy a fáradtságtól álmos.