Növények karácsonya
Mi legyen a karácsonyfával? A pompázatos szobadísz néhány napon belül a szemétre kerül. Nagyobb városokban szervezetten gyűjtik, vagy elégik őket vagy a komposztálóba kerülnek. Ha már itt tartunk érdemes szót ejteni a fenyő komposztról.
Sok kerttulajdonos életét keseríti meg, az amúgy tetszetős fenyőfélék földre hulló tűlevele. A legegyszerűbb megszabadulni tőle, ugyanis amit a fenyő alatti, szinte teljes árnyék nem pusztított ki, megteszik a savanyító tűlevelek. A fenyőfélék környezetükben a talajt elsavanyítják és ilyen helyen – az árnyékról nem is beszélve – csak kevesen élnek meg. De ilyen a begónia, hortenzia, liliomfa, Japán kamélia, Rododendron.
A házilagos fenyőeltüntetés egyik módszere az égetés. Erről nincs mondani, lehetőleg szabad téren tegyék. Egy ismerősöm vadonatúj kandallójába vetett néhány fenyőhasábot, amint később elmondta, kellemes illatot vártak. Ehelyett rettenetes füstölés és robogás kezdődött, szerencse, hogy tűz nélkül megúszták. A fenyőfélékben a gyantajáratok tele vannak gyúlékony anyaggal és ez robbanásszerűen meggyullad, lángot fröcsögve szétrobbanhat.
A fenyő tűlevelei komposztálhatók. Ám magában a fenyőkomposzt, a levelek magas gyantatartalma miatt nehezen bomlik, mert a gyanta távol tartja a komposztálás élő szervezeteit. Vegyes komposztba azonban 3-4 centi vastag rétegekben elteríthető. Tulajdonképpen jótékony hatása is van, mert lazán tartja a halmot. A fenyőtű egyébként jó vízmegtartó mulcsot ad, melegíti a talajt. Persze leginkább a savanyú talajt kedvelő növényekhez ajánlható.
Sokan vannak szabadságon az év végi ünnepek idején, ilyenkor többnyire melegebben és egész nap fűtenek a lakásokban, többet szellőztetnek. Ami kellemes az embereknek, a növények számára nem ritkán halálos veszedelem. De azért azt is be kell látni, hogy mi sem élhetünk üvegházban. Azért létezik átmenet is, de ehhez ismerni kell a lakókörnyezet nyújtotta lehetőséget és az együtt élő növények igényeit.
Csupán általánosságban mondható el, hogy a leginkább elterjedt szobanövénynek télen a 15-22 fokos, egyenletes hőmérséklet lenne megfelelő. Sokan kedvelik, ha a fénymentes időszakban kissé lehűl a környezetük - mint például a melegkedvelő orchideák.
A tél a lakásban élő növények számára amúgy is a legkritikusabb időszak, ha ehhez hozzávesszük a légpára csökkenésével járó extra meleget, akkor már az is csodaszámba megy, ha a növények különösebb baj nélkül túlélik ezeket a kritikus napokat. Ilyenkor egyesekről kiderülhet az is, hogy adott lakásban képtelenek emberi élettérhez alkalmazkodni. Ha sorra vesszük stresszt okozó lehetőségeket, akkor a sok csapás között a legveszedelmesebb a huzat. A legrosszabb esetben pusztuláshoz vezető bajt a kétségbe esett növény a levélszélek száradásával, potyogtatásával jelzi. Nemcsak a rosszul időzetett vagy helytelenül végrehajtott szellőztetéssel lehet bajt okozni, de zárt ablak, ajtó mellett a fűtés is állandó légvonatot hajt.
Ha másként nem oldható meg, a szellőztetés idejére a légáramot célszerű valamilyen paravánnal elterelni. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ablakok és ajtók vonalában ablak- vagy ajtónyitáskor huzat keletkezhet.