Idegen a kertben

Idegen a kertben

Gazdabolt 2015. ápr. 2.

Egyre több kertben jelenik meg, nemcsak dézsás növényként a füge. Azt most nem tárgyaljuk, hogy miért éli túl a telet, az amúgy a hidegre kényesre növény, viszont a metszéséről szót kell ejteni. A mediterrán növény ugyanis idegen a magyar kertekben, ezért rá más metszési szabályok vonatkoznak, mint megismert gyümölcseinkre.

Ha már termést hozott, folyamatosan kell szedni

A hazai fügékhez értők vitáznak a módszereken, ezért a metszésmintát a mediterrán világban hozzuk. A korona alakító metszést a telepítést követő első vagy a második évben kellene végrehajtani. Ekkor határozhatnak arról, hogy a hagyják a koronát kesze-kuszán, felkopaszodva terjedni vagy a csemetét gyökerei fejlesztésére serkentik.

Ha rögtön a telepítés után metszenek, akkor kissé később indul a hajtásnövekedés, viszont, erősödik a kevesebb rüggyel terhelt csemete erősödik. Ezáltal a fácska korán megtanulja, miként kell energiáit összpontosítani, s erős növénnyé fejlődni. Ennek eredménye, hogy őszre már erős lesz a csemete. Akinek csak egy csemetéje van, annak azzal is számolni kell, hogy a gyors beavatkozás visszaüthet. Mások azzal érvelnek, hogy meg kell várni, amíg a végén az első szezon utáni nyugalmi állapotot. Mindkét időpontban a csemete föld feletti részének felét ajánlott eltávolítani. Ezért inkább a későbbi metszést ajánlom.

Az idősebbkori metszéskor a növekedés korlátozásán a hangsúly. Szerencsére hibázni nem lehet, mert rendszerint bízhatnak a füge növekedési erélyében, és a hibát a következő szezonban ki lehet küszöbölni. De ezt a módszert lehet alkalmazni, ha egy kemény tél után az egész fa elfagy.

A füge nálunk általában nagy cserjeként él, ezért a korona kialakításakor arra kell ügyelni, hogy a fácskát –, ha a 4-6 függőleges nagy ága már kialakult, akkor – vízszintes hajtások fejlesztésére ösztönözzék. Ezzel, miközben elősegítik a nagy és egészséges gyümölcsök növekedését, korlátozzák a magasságot,. A központi ágrendszert, amelyeket akár tíz centi vastag ágak alkotnak, úgy kell kialakítani, hogy szellős maradjon.

Az igazi koronaalakításhoz a harmadik telét is túlélt fügénél lehet hozzákezdeni. A legjobb a nyugalmi állapotban, méghozzá a keményebb fagyok után elvégzett metszés. Ha az elmúlt telek hőmenetét nézzük, akkor a munkára a február vége, március eleje ajánlható. A vágást a gyökérsarjak eltávolításával kell kezdeni, ezek nagyobb számban akkor nőnek, ha valamilyen stresszt érte a fát. Hasonlóképpen, talaj közelében próbálkozó, gyakran keresztező, másodlagos oldalhajtásoktól is meg kell szabadulni, ezeket csak akkor érdemes meghagyni, ha 45 fokos szögben és szabad mezőben állnak. Majd következhet az elhalt beteg ágak, hajtások eltávolítása.

A tőből vágás mellett, élni kell kurtítás lehetőségével is. Érdemes a fő ágakat negyedével, egy oldalhajtásnál harmadával, negyedével rövidíteni.

Ha évek óta nem metszették a fügét, akkor a fő ágak hosszából nyugodtan „elvehetnek” egy harmadot, a jobb kondícióban lévő fák még durvább fiatalítást is elviselnek.

A füge koronájában nyáron is lehet munkát találni. Erősen ajánlható a hosszú ujjú ing, nadrág, zárt cipő és kesztyű viselése. Különben a bőrhöz érő égető tejnedve, lassan gyógyuló sebet hagy. Ki lehet próbálni a „levélféket”. E módszer lényege, hogy egy új hajtás végét lecsípik, ha már 5-6 levelet hozott. Az olaszok szerint, a többi felesleges, s csak elveszi az energiát a gyümölcshizlalástól. A meddő, elágazás nélküli hajtásokat is el lehet távolítani.

Az érő gyümölcsöket folyamatosan kell szedni, de érdemes ritkítani is, különösen, ha egyszerre sok a borsó nagyságú gyümölcskezdemény. Nagyon fontos az is, hogy a nyár végén, amikor már nincs esély, beérjenek a még fán lévő gyümölcsök, mindet le kell szedni, hogy a füge minél több energiát gyűjthessen télre.