Megnyerte a lepkepert a másfél milliárdra perelt kokadi gazda

Megnyerte a lepkepert a másfél milliárdra perelt kokadi gazda

Gazdabolt 2014. nov. 29.

Kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított az a kokadi gazda, aki az ügyészség szerint cserjeirtással tízmilliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg, ezért 1,5 milliárd forint kár megtérítéséért perelték. Az ügyészség szerint, a gazda a munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápi bagolylepke (Arytrura musculus) hatezer példányának pusztulását okozta. A faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint, innen vezették le a lottónyereménynek is tekintélyes kártérítési összeget. A Debreceni Törvényszék november közepén a gazdának adott igazat, azaz elutasította az ügyész keresetét, aki szerint védett területen történt a cserjevágás, a bíróság szerint sem történt természetkárosítás. Vagyis így nem lehet alátámasztani azt az állítást, hogy a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit elpusztította.

Keleti Lápi bagolylepke

A Debreceni Törvényszék indoklásában leszögezte: sem a károkozást, sem a gazda jogellenes magatartását nem lehetett megállapítani, miután a bíróságon a védett faj legelismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápi bagolylepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol és hogyan telel. Az is kiderült, hogy a gazda az előírásos engedélyek birtokában végezte a cserjeirtást és arrafele kevésszer, vagy talán nem is láttak soha ilyen lepkét.

Nem tisztem, hogy az ügyben bármilyen állást foglaljak, de talán nem érdektelen tudni, milyen lepkéről van szó. A 2007-ben, második alkalommal Gyűrűfűn rendezett Magyar Biodiverzitás Napon mások mellett szó került a kokadi botrányt okozó, nyilván vétlen lepkéről. A tudós lepkészek kiderítették, hogy a keleti lápi bagolylepke, e fokozottan védett faj, errefele csak véletlenül jár, viszont tömegesen él az Amur vidékén, Koreában, Japánban és néhány ezer kilométeres kihagyás után az Urálban, Kaukázusban, Európa keleti és déli tájain megint elő-elő fordul. Nyilván innen eredeztethető, hogy átutazóban hozzánk is betéved, s egy-két generációja kifejlődik. Mindenesetre a tudományos tanácskozás dokumentumai között leltem egy leiratot, amely beszámolt arról, hogy 1913-ban Erdélyben, 1953-ban a Kis-Balatonnál, négy évvel később Debrecenben láttak egyet-egyet. Az ezredforduló után is akadt olyan szerencsés biológus, aki nem hiába várakozott az éjszakai fénycsapda mellett.

Mindebből következik, még a rutinszerű mezőgazdasági munkák során sem árt a körültekintő, óvatosság, már csak azért is, mert ebbe az árkategóriába – a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet szerint – 44 faj tartozik, 39 ér félmilliót és 14 olyan faj fordul elő Magyarországon, amelynek eszmei értéke eléri a maximumot jelentő egymilliót.