A rémzsinór sem mindenható

Három görögteknősünk mindegyike megszökött már. Előbb, utóbb előkerülnek, egyikük két évig kalandozott a kertben, amikor egy délután felháborodva vette üldözőbe a fűnyírót. Mindezzel oda szeretnék kilyukadni, hogy az elég nagy terület kerítése viszonylag tökéletes zár. Kutyánk is csak akkor tesz kárt a szomszéd szárnyasaiban, ha azok átrepülnek. Nálunk a vadak nem okoznak kárt.

Időnként ugyan egy róka használja tranzit területnek a kertünket, itt jár be szomszéd baromfi óljába, mert azt a portát egy láncos eb őrzi. Amikor először észleltem, azt hittem rosszul látom a vörös lompost, mint a macskát, átmászni a kerítésen. A szomszédos legelőn, szántón, közeli nádas szélén fel-feltűnnek őzek és tudom, hogy vaddisznó is túrni szokta mások veteményét.

Nálunk az egyszerű, de jól elkészített drótfonat kerítéssel sikerült a gyalog vadak útját állni és megvédeni az értéknek számító több száz gyümölcsfát. Mások nem ilyen szerencsések és kénytelenek együtt élni a vadakkal, a kéretlen társasággal általában a gazda jár rosszabbul. A fura szabályok szerint ugyanis a vad, nemzeti érték és ezért a civil legfeljebb űzheti, de gyilkolászni csak a vadászoknak szabad. A vadkárokról vitázni ingoványos terepnek számít, én mindenesetre elfogadom azt a nézetet, miszerint a vad azért jár a kultúrterületekre, mert eredeti élőhelyen túl sokan vannak, kevés az eleség.

A vadkár ügyek általában arról ismertek, hogy a kártérítésről nehéz a vadásztársaságokkal, pláne az állammal egyezségre jutni. Ezért a mezőgazdálkodónak, erdőtelepítőnek, kerttulajdonosnak a vadak előli bezárkózás ajánlható. Értékeiket kerítsék be, ha már a vadászati jog gyakorlói nem kerítik be vadaikat. Bár azt mondják, hogy évente 800-1000 kilométernyi vadvédelmi kerítést húznak. Ebből már annyi van Magyarországon, hogy az egyenlítő mentén a földet is körbe érné. Mégis járnak csemegézni felfedező kedvű őzek, szarvasok, vaddisznók és madarak is, mert a varjú és seregélycsapatok is nagy károkat tudnak okozni.

Mit tehet a terményét féltő, ha nem szeretne javain a természeti lényekkel osztozni? Mindenek előtt tájékozódjon. Ha komolyabb ültetvény létesítésére, vagy növénytermesztési beruházásra készül, érdeklődjön a vadászati a jogot gyakorló szomszédjánál, a közeli vadásztársaságnál, hogy merre járnak a vadak?

Ha minden szándék ellenére mégis megtörtént a baj, akkor azonnal értesíteni kell őket – tértivevényes levélben –, mert minden későbbi ügyrendezésnek ez lesz a kiinduló pontja. Tudni kell azt is, hogy 5 százalékos vadkárt az állampolgárok kötelesek elviselni. Ha korrekt a vadásztársaság, akkor azonnal (30 napon belül) intézkednek a vadak gyérítése ügyében. De a mezőgazdasági terület tulajdonosától is elvárható, hogy mindent megtegyen a vadak riasztására és olyan technológiát alkalmazzon, ami a vadászok számára átláthatóvá tegye a területet, mert csak így érhetők a vadak tetten. Az esetek jó részében a bíróság előtt érnek véget az ilyen ügyek. A vadkár ügyekben külön csoportot képviselnek a támogatásos projektek. Ha ugyanis a befejezést és a végelszámolást meghiúsítja a súlyos vadkár, akkor a kárvallott, a támogatás visszafizetésére, büntetésre, sőt további támogatásból kizárásra is felkészülhet. Ez leggyakrabban az erdőtelepítéseknél szokott előfordulni. Mindez megelőzhető, a rendszeres ellenőrzéssel, a vadásztársasággal konzultálással és az ötven százalékos vadkár esetén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak azonnal jelenteni kell a vis major esetet.

A belterületre más szabályok vonatkoznak, itt általában a tulajdonosoknak kell vadbarát módon megvédeni javaikat. Azért a kerítésen kívül sokféle módszer van, amivel az erdőszéli ingatlanoktól távol tarthatók a vadak. Rögtön említhető a csahos eb vagy az elektromos, hang, szaghatású szerkezetek, kenőcsök és olyan egyéb fortély, mint a csillogó, villogó zajos rémzsinór bevetése. Bár ezt is hamar megszokják az éhes, okos vadak.