Hulló levelek, kéregető madarak

Ahogy potyognak a levelek, úgy lesz szegényebb a kert is. Nem így madárvilága, ahol ugyanis rendszeresen eleséggel pótolják a nyáron könnyen összegyűjthető csemegét, ott ilyenkor már nagy számban koldulnak a szárnyas kéregetők.

Nem önzetlenül is érdemes őket a kerthez szoktatni, hiszen rengeteg segítenek a mozgó, vagy éppen tojás

, pete állapotban rejtőző kártevők elpusztításával. Érdemes egy cinegebrigádot megfigyelni, amint télen, miközben várakoznak, hogy sorra kerülhessenek az etetőnél, miként bogarásszák végig a fák, cserjék törzsének repedéseit, ágzugait. Aki veszi a fáradságot és nagyítóval ellenőrzi munkájukat, megtapasztalhatja, hogy az ilyen helyeken nem marad oda bujtatott rovartojás, báb.

A madarak hasznáról vitatkoznak az ornitológusok is, mert tény az is, hogy a tarlókon, szőlőkben, gyümölcsösökben a galambok, pacsirták, tengelicék, zöldikék, cinegék és mások szintén tömérdek gyomot pusztítanak, de közben hasznos magvakat is elköltenek. A galambok vetés idejében tömegesen lepik az új vetést, legyen szó gabonáról, vagy fűről, s helyenként érzékeny kárt okozhatnak, különösen annak, a ki nem bőven vetett. Az erdészek a megmondhatói, hogy erdei vetéseket a pintyek szokták károsítják, a makk- és bükk vetést a szajkók is. A fenyő magvakban, különösen gyengébb termésű években és helyileg, károkat okozhatnak a galambok, a nagy fakopáncs, a magtörő és a keresztcsőrű. Az utóbbiak táplálkozását vizsgáló kutató feljegyzéseiből kiderül, hogy egy-egy keresztcsőrű naponként átlag 300 magvat eszik s ezért körülbelül 30 fenyőtobozt ront el. És még sorolhatnánk a végtelenségig a hasonló dolgokat.

De ezzel ne törődjenek, és azokkal az interneten forgó videókkal sem, amelyek a vérengző cinegék rémtetteit mutatják, a madárkákat télen etetni és, ha lehet, védeni kell a vadászó macskáktól és fészekrabló szarkáktól.

Az igazi madárbarát kerttulajdonos nemcsak etet, itat, már a növényei telepítésekor gondol kedvenceire. A hivatásos madárvédők ajánlása szerint, az őshonos galagonya, magyal és a mogyorósövény sűrű ágszövete egyszerre táplálékot, fészkelő és búvóhelyet nyújt. Az olyan őshonos fák, mint a tölgy, a fűz, a nyír, a kőris és a berkenye számos rovart és hernyót táplálnak, amelyeket viszont a madarak zsákmányolnak. A gyümölcsfák, mint az alma, a körte, a fekete és fehér eper, a cseresznye és a meggy nemcsak mutatósak, de gyümölcseik embert és állatot egyaránt táplálnak. A bogyók hagyományos őszi táplálékai a rigóknak, ezért egy faj gazdag kert nagy választékot nyújt olyan növényekből is, mint amilyen: a sóskaborbolya, a magyal, a bodza, a tűztövis, a borostyán és a madárbirs. A színpompás virágok vonzzák azokat a rovarokat, amiket viszont a poszáták, füzikék, cinegék fogyasztanak, míg a növények magjai a pintyféléknek jelentenek táplálékot.