Sokat utazott karácsonyi fűszerek

Sokat utazott karácsonyi fűszerek

Gazdabolt 2013. dec. 18.

Vannak olyanok, amelyeket a Kárpát-medencében, a szabadban nem lehet termeszteni

A modern kor jócskán megváltoztatta a karácsonyi fűszerek világát, hiszen ma már Magyarországon is elérhetők akár frissen is, nemcsak porként szárítva, az egzotikus illatos vagy ízes távoli növényei vagy azok részei. A karácsonyi hangulat nélkülözhetetlen kellékeiről, a fahéjról, szegfűszegről, vaníliáról, ánizsról, gyömbérről, felhasználásán, a fűszerezés dózisán túl a növénykedvelőknek illik többet is tudni.

E karácsonyi ötösből csak kettő, az ánizs és a gyömbér termeszthető itthon is sikerrel, a többihez pálmaház vagy egy komfortos télikertszükséges. Az ánizs a Földközi-tenger medencéjéből a római légiók közvetítésével jutott el a Kárpát-medencébe, ahol egyébként jól érzi magát. Az őrölt formában vagy egészben megvásárolható ánizsmagot sütéshez használják, de kompótoknak vagy forró karácsonyi italoknak is jellegzetes ízt ad. Az egyéves ánizs (Pimpinella anisum) nem tévesztendő össze a délkelet-ázsiai fa, a csillagánizs (Illicium verum) termésével. A meleg- és tápanyagigényes ánizs magját március végén lehet vetni, ha 30–40 centis sortávolságon termesztik, akkor szűk három hónap alatt biztonsággal beérleli termesét.

A trópusi ázsiai területekről ide keveredő gyömbért lehet edényben is nevelni, persze egyszerűbb a szabadban. Tudni kell, ahogy eredeti élőhelyen, a nedves, meleg erdők alján, így itthon is, a védett, legfeljebb félárnyékos helyet, gazdag, nedves talajt kedveli. Aki ezt nem tudja biztosítani, maradjon inkább a cserepes módszernél vagy vásároljon a boltban gyömbérdarabot.

A szegfűszeg - a10-15 méteres, örökzöld szegfűszegfa szárított virágbimbója, - hosszú utat járt be, amíg a Fűszer-szigetekről ­a népszerű európai karácsonyi italok, mézeskalácsok, sültalmák meghatározó íz alkotója lett. A kellemesen illatos fahéj magyar elnevezése találó, hiszen a fahéjfa (Cinnamomum zeylanicum) fiatal ágainak lehántolt kérge. Csak a képzetlen fahéjfogyasztó hiszi, hogy egyféle létezik, mert az enyhén édestől a csípősig nyúlik a szárított és feltekert kéregdarabok aromája és akkor még nem is beszéltünk a kassziáról, a kínai fahéjról ( Cinnamomum aromaticum). Az ízükben hasonló kasszia kérge a fahéjhoz csak hasonlatos, mert annál vastagabb és durvább.

A vanília ízéért Amerikát kellett felfedezni, hogy a Vanilla planifolia tudományos nevű orchidae ízét megismerjék. Maga a vaníliarúd a félszáraz toktermés.