2020. 04. 16.

2020. évi 8. növényvédelmi felhívás - Zsígó György

Szárazsággal és faggyal folytatódik az idei tavasz. Az utóbbiról szólt az április 2-i felhívás. A csapadék hiányát pedig az ágyásokban láthatjuk, a felső 10-30 cm-es réteg száradt ki a leginkább. A profik már rendszeresen használják a talajnedvesség megtartását segítő készítményeket. Ilyenek pl. a VízŐr, a H2Flo vagy a vízmegtartózselék. Ezekkel egyben az öntözővízzel is spórolnak. Lehet, hogy mi is rákényszerülünk majd ezekre?

► A giliszták már megmozdultak az idén, a felszíni túrásukat március 14-én fotóztam. Hozzájuk hasonlóan a talajlakó kártevők is feléledtek, bár most a hideg és a száraz talajviszonyok miatt valószínűleg mélyebbre húzódnak. Nemsokára palántázunk. Mindenképpen számolni kell velük, a következő felhívás róluk szól majd.

► Az első szárnyas cserebogarat a tegnapi ásásnál találtam. Már kifelé igyekezett, most a róla szóló fejezetet olvassa :-) Egész nyáron folyamatosan számíthatunk a különböző cserebogárfajok kártételére. A levelek megrágásával okozzák a kisebb bajt, a tojásokból kifejlődő pajorok jelentősebb kártevők. A fáknál fonnyadás, kiszáradás jelzi a jelenlétüket. Csak a növények kiemelése után találjuk meg a lárvákat a lecsupaszított gyökerek közelében. Évekig tart a föld alatti életük. Addig kellene elkapni a cserebogarakat, szipolyokat, amíg a levegőben vannak. Nehéz feladat, mert több fajuk is van és elhúzódik a rajzásuk. A zöldségágyásokban még úgy-ahogy tudunk ellenük védekezni, de a gyümölcsfák gyökeréhez már nem tudunk lejuttatni rovarölő szert. Az engedélyezett permetszerekkel csökkenthetjük a tojásrakó nőstények számát azoknál a fajoknál, amelyek az adott növényen táplálkoznak. Sajnos több faj csak a tojások lerakására repül be a kertekbe. Ezeknél a kora hajnali lerázás sem segít, nincsenek a fákon. Néhol fóliával takarják a gyümölcsös talaját, így akarják megakadályozni a tavaszi-nyári tojásrakásukat. A házikertekben nem hiszem, hogy beválna…

► Kora tavasszal az almafákon az ormányos bogarak csoportjába tartozó barkók, eszelények és bimbólikasztók is bajt okozhatnak. Többségük kifejlett bogárként telel át. Tavasszal éhesen, rágásra készen bújnak elő, így rögtön károsíthatnak, majd a bimbókba tojják a petéjüket. Később a kirágott lyukon keresztül távoznak, a fotó is májusban készült. Ebből már nem lesz gyümölcs. Enyhe volt a tél, jól teleltek, fokozottan figyeljenek rájuk. Sok helyütt még bimbósak a fák.

Terítsenek egy fehér lepedőt az almafák alá és ütögessék meg az ágakat („kopogtatásos módszer”). Amennyiben nagy számban potyognak a 4-5 mm-es „hosszú orrú” bogarak akkor indokolt lehet az apró cseppképzésű permetezés. Szóba jöhet a Decis, a Cyperkill 25 EC, a Kaiso EG (Garden), a Karate (Zeon) és a Mospilan.

► A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara feromoncsapdái a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly rajzáskezdetét jelzik. Meglepően korán jelent meg pl. a XI: kerületben a gyapottok bagolylepke  és a cseresznyelégy is. Kövessék hétről-hétre a rajzást, a https://magyarnovenyorvos.hu/novenyvedelmielorejelzes/zsigo-gyorgy-elorejelzesei/ oldalon.

Budapest, 2020. április 15.

Üdvözlettel és jó egészséget:

Zsigó György, NMNK