A sárgarépa csupa egészség
A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus), jól ismert és a mindennapi táplálékaink között előforduló zöldségnövény. A görögök és a rómaiak is termesztették. Nagyon fontos és jelentős vitaminforrásunk. Minden kis- és konyhakertben megtalálható. Előszeretettel termesztjük.
Európában és Délnyugat-Ázsiában vadon is előfordul. A nemesített változata a vadhoz mérten sokkal, nagyobb répatesttel rendelkezik. Az utóbbi édesebb és finomabb szerkezetű is egyben. Míg a vadon előforduló őshonos vad murok (Daucus carota), kevésbé édes és eléggé fásodó szerkezetű. Hazánkban a réteken, szántóföldeken és a legelőkön gyakran előforduló gyom. Európába, közép-Ázsiából került az asztalunkra.
Olyan gyökér, amely nagyon jelentős vitaminforrással rendelkezik. Ennek köszönhetően nagyon komoly szerepet kap a mindennapi táplálkozásunkban. A megvastagodott gyökerét fogyasztjuk. Két éves növény, első évben tőleveleket és raktározó főgyökeret fejleszt. A második évben jelenik meg a magszár. A magszár virágai összetett ernyő virágzat, színük fehér. Szár és tőlevelei szárnyaltak, termése ikerkaszat.
Rendkívül fontos hatóanyagot tartalmaz a béta-karotint, ezen kívül még más számos karotin is megtalálható benne. A béta-karotin kölcsönzi a sárgás-narancsos színét, ahogy például a kajszibaracknak is. A karotin egy nagyon jelentős antioxidáns.
A szervezetünk szükségünknek megfelelően a béta-karotint átalakítja A-vitaminná. Az A-vitamin szerepet játszik a látásunkba, továbbá a nyálkahártyák egészségére is hatással van. Az A-vitamin hiánya okozza például a farkasvakságot is.
Ezen kívül tartalmaz még illóolajat, aminek köszönhetően a jellegzetes édeskés sárgarépa illatát érezzük és flavonoidokat is.
Alacsony kalória értéke miatt a diétáknak is az egyik kedvelt alapanyaga. Szív és keringési rendellenességek megelőzésében és gyógyításában is segít. A tudatos táplálkozók napi beviteléből nem hiányozhat. Hisz erősíti az immunrendszerünket és a daganatos megbetegedések megelőzésében és gyógyításában is fontos szerepet játszik. A szabad gyökök károsító hatásának közömbösítésében is nagy szerepe van.
Tárolása egyszerű, mivel jól vermelhető. Ráadásul a homokban nem csupán hosszúideig tárolható, de még a karotin tartalmát is megtartja. Fagyasztóban is tárolható hosszabb ideig.
Petrezselyemmel szemben a lombja nem fogyasztható. Vannak, akik a leveleket megszárítják és teát készítenek belőle a vérnyomáscsökkentőnek vélt hatása miatt.
Javaslom, a gyökér nyers fogyasztását, mivel a hatásfoka sokkal jobban érvényesül így, mint párolva, főzve vagy sütve. Azok, akik nem tudják, bizonyos okoknál fogva elrágcsálni azok készíthetnek italt is belőle egy turmixszal.
Termesztése
Rövid és hosszú tenyészidejű fajták között választhatunk.
A sárgarépa hidegtűrő a magja 4-8 0C hőmérsékleten csirázik. Optimálisan 16 0C hőmérsékleten fejlődik. Fényigénye alacsony. Könnyű, laza és mérsékelten meszes talajokat kedveli. A kemény talajokban deformálódik, elágazik a növény. Ezért fontos, hogy már előző év őszén alaposan és mélyen ássuk fel a földet.
A magokat kora tavasszal mindjárt a fagyok után vessük el. Szárazidőben a talajt alaposan öntözzük be, még a vetés előtt. Nagyon lassan csírázik és fejlődik.
Növényorvos szemmel
A korokozó gombák közül a szklerotíniás rothadás, alternáriás levélfoltosság és a lisztharmat nagyon gyakran előforduló betegség.
A kártevők közül nagyon gyakran a talajban lakó cserebogár pajorok, lótücskök és drótférgek végzik a legnagyobb pusztítást. De komoly károkat okoznak még a sárgarépalégy és a gyökérgubacs-fonálféreg is.