Kerttel nyárból a télbe - Czauner Péter

Gerse János 2020. szept. 25.

Most már biztos megérkezik az ősz, érdemes számba venni, mit kell beszerezni, hogy a növények átvészeljék a fagyos hónapokat.

Sok hasznot hajt a növényzetnek, ha a lehullott beteg leveleket összegyűjtik és megsemmisítik, a leveleken túlélő gombák szaporítóanyagai ugyanis így már nem képesek fertőzni a következő szezonban. A levélsepréssel nem érdemes megvárni, amíg az utolsó levél is lehullik a fákról, hiszen ilyenkor a kert méretétől függetlenül már kezelhetetlenül nagy mennyiség gyűlik össze az elhalt levelekből.

Egyre népszerűbbek a lombporszívók. Bőséges kínálatból lehet válogatni az olcsóbb elektromos és robbanómotoros változatok között. Ha a kerttulajdonos pénztárcája engedi, érdemes olyan készüléket választani, amelyik meg is darálja az összegyűjtött levelet. A darálvány ugyanis tízszer kisebb helyett foglal el, mint az eredeti levéltömeg – nagy segítség ez a komposztáláskor, de ott is, ahol szervezetten elszállítják a kerti hulladékot.

A lombjukat vesztő bokrokat, fákat érdemes szemrevételezni, és a sérült ágakat, gallyakat levágni. Az ápoló viasszal vagy ólommentes festékkel bekent seb ilyenkor ősszel hamar és jól gyógyul. Ha gyümölcsfa is akad a kertben, nem árt valamilyen hagyományos, réztartalmú vegyszerrel permetezni, amely elpusztítja a kórokozókat.

Nemsokára rendszeressé válnak a talaj menti fagyok. Bár a legtöbb hidegre érzékeny növény a kertben még teljes pompájában díszlik, már most érdemes téli helyüket előkészíteni. Aki maga gondoskodik a teleltetésről, még időben megvizsgálhatja a növényeket, így kint, a szabadban elpusztíthatja, illetve ritkíthatja a kártevőket, gombákat. Általában a növényekkel a lakásba bekerülő levél- és pajzstetvek okozzák télen a legtöbb gondot. A szakboltokban hobbikertészek számára is árusítanak egyszerűen használható készítményeket. A fagyérzékeny növények hosszú sorába tartoznak a leanderek, a muskátlik, a szabadban nyaraltatott pálmák, egyes babérok, az angyaltrombita és a citrusfélék.

A szakirodalom tanulmányozása ajánlható azoknak, akik őszi tápanyag-utánpótlásra készülnek. A legjobb a szerves istállótrágya lenne, ám ez díszkertekbe, kultúrgyepekre nem ajánlható, mert rovarokat, gyommagvakat is hoz a kertbe. A szerves anyag ugyanakkor pótolható, komposzttal. A műtrágyát használók könnyű helyzetben vannak, hiszen a szakboltokban válogathatnak a kemikáliák bő választékából. A műtrágya használata sem változtat azon az általános szabályon, hogy a foszfor és kálium hatóanyagokat az őszi-téli trágyázáskor kell kijuttatni a talajba.

Az ősz a gyepgondozás egyik legfontosabb időszaka is. Mint minden növény, a pázsitfűvek sem igénylik egész évben ugyanazt a tápanyag-összetételt, ezért a cégek többféle műtrágyát gyártanak. Gyeptelepítéshez a foszfor szükséges, a fenntartáshoz a nitrogéntúlsúlyos, ősszel pedig a növényi sejtek vázát erősítő káliumtúlsúlyos műtrágyakeverékekre van szükség. Ezenkívül mohás területeken tavasszal és ősszel javasolt a kén- és vasszulfát-tartalmú, mohásodást gátló műtrágyák használata.

A szezonból már csak néhány fűnyírás van hátra. Októberben már magasabbra kell állítani a fűnyírót, s alaposabban kell gereblyézni, mert a nyáron felhalmozódott mulcsra, nyesedékre már nincs szükség. Ez az időszak a gyepszellőztetésé, s a gyephibák pótlásáé. A felülvetés legegyszerűbb módja, amikor földet fűmaggal kevernek egy, legalább 5 milliméteres tarhonyarostában. Ezzel kell a gyep fölött rostálni, s mint az apró tarhonya, úgy hullik ki a földdel kevert fűmag, amelyet csak be kell taposni, vagy hengerelni, hogy tavaszra erős fű nőjön belőle.

Czauner Péter, kertészmérnök