Csaljuk csapdába a hajnali harmatot – Pap Edina
Sok kerttulajdonosnak fejtörést okoz, hogy ősszel, amikor hűvösebbre fordul az időjárás, harmatos a reggel, de szokatlanul száraz az ősz, nem esik annyi csapadék, amennyit a korábbi évtizedekben megszokhattunk, öntözzük-e a gyepet, vagy inkább ne. A hajnali harmat a barátunk, de ahhoz hogy igazán hasznát vegyük, el kell juttatnunk a fű gyökereihez. Csaljuk hát csapdába a hajnali harmatot!
A fű lombozatán lecsapódó hajnali harmatot, illetve az öntözés során kijuttatott vizet az úgynevezett nedvesítő anyagokkal tudjuk a talajba csalogatni, a fű gyökereihez, ahonnan képes a nedvességet – a tápanyagokkal együtt – hasznosítani. A túlzott felszíni nedvesség kedvez a gombás betegségeknek, így a fuzáriumos hópenésznek, amelynek kifejezetten a lehűléssel társuló tartós páraborítottság kedvez.
A nedvesítő anyagok segítenek abban, hogy a felszíni nedvességet a talajba vezessék, illetve a talajból történő kipárolgást csökkentsék. Így kevesebb öntözéssel, akár 30-50 százalékos vízmegtakarítással is igazán szép és egészséges gyepet nevelhetünk. Azok számára, akik vezetékes vízről öntöznek, ez pénzben is komoly megtakarítást jelent!
A talajnedvesítő szerek lehetnek szerves alapú, legtöbbször cellulóz-készítmények, illetve szervetlen, valamint kombinált (szerves-szervetlen) polimerek (óriásmolekulák). Lehetnek granulátum vagy folyadék formulájúak. A talaj felszínére szórva, bekapálva, majd beöntözve, illetve föloldva, akár az öntözőműtrágyákkal együtt kipermezve vagy kiöntözve juttathatók ki. Legfontosabb közös tulajdonságuk, hogy nevesség hatására térfogatuk többszörösére duzzadnak. Felületaktív, hidrofil anyagok, azaz magukhoz láncolják a vízmolekulákat, és azokat nehezen engedik el. Éppen ez az, amire nekünk tartós szárazság idején vagy a hajnali harmat csapdába ejtéséhez szükségünk van!
A legrégebben használt természetes eredetű, vízmegtartó, talajszerkezet-javító anyag a perlit, illetve az alginit. Ám ezek mégsem nevezhetők nedvesítő szereknek. Náluk jóval hatékonyabb, nagyobb vízkapacitású, nedvesség hatására tömegüknek akár több százszorosára duzzadó, újabbnál újabb anyagokat fejlesztettek ki a gyártók.
A nedvesítő anyagok nemcsak a víz megtartásban segítenek, hanem a víz egyenletesebb szétoszlatásában is, függőleges és vízszintes irányban egyaránt. A rossz talajszerkezet miatt sokszor alakulnak ki kiszáradó foltok a gyepben, amelyek kezelésében kifejezetten jó hatással vannak a talajnedvesítő készítmények. Homoktalajokon is nagy hasznukat vehetjük, mert lassítják a nedvesség átszivárgását a homokszemcsék között, javítják a talaj nedvességmegtartó képességét.
Az egyenletes talajnedvesség fokozza a talaj biológiai aktivitását, azaz a hasznos mikrobák felszaporodását, amelyek felvehetővé teszik a növények számára a rejtett tápanyagokat, és serkentik a humuszképződést. A kellemesen nedves talajban a gyökérzet aktív víz- és tápanyagfelvevő része, a gyökérszőrök képződése is fokozódik, a jobb víz- és tápanyagfelvétel életerősebb, ellenállóbb növényt eredményez.
Ha most tervezünk füvesítést, akkor a granulátum formulájú készítményeket (Zeba, Stockosorb) a talajelőkészítés során szórjuk ki és dolgozzuk sekélyen be a talajba. A fűmagvetést, gyepszőnyeg-fektetést követő kelesztő öntözés fogja „aktiválni”. A oldatban kijuttatható készítményeket (VízŐr, H2Pro Liquid) a vetés után öntözzük ki, és legalább 3 mm csapadéknak megfelelő vízzel mosassuk le a gyökerekhez. Beállt gyepfelületen első alkalommal tavasszal, áprilisban-májusban használjuk, majd 1,5-2 hónap múlva ismételjük meg a kezelést.
Pap Edina
kertészmérnök