Kamélia és fukszia

Kaméliák nagyon szép, különleges virágot hajtó és olyannyira kényes növények, hogy minden kertész dicséretére szolgál, ha képesek otthon tartani őket. Ezek a távol-keleti csodák, eredeti lakhelyükön óriási cserjékké, fákká is megnőnek. Közép-Európában, ahol örülünk a cserepes kaméliának is, csak elképzelhetjük, milyen lehet, amikor egy háznyi kamélia szirmot bont.

Egyébként a kamélia védett helyre, például télikertbe való. De a lakás más tágas világos részében is jól érezheti magát. Nyáron védett helyre kiültethető. Ha sikerül neki jó helyet találni, akkor a nyári virágzása meghosszabbítható. Ha télen pihenhet, akkor nyáron dúsan virágzik.

A kétszáznál is többféle kamélia faj fehértől, a különböző pasztelleken át egészen karmazsin vörösig mindenféle színben pompázó és különböző méretű, sziromformájú, leginkább a rózsára emlékeztető virágot hoz. Nem is lehet csoda, hogy az európai díszkertek egyik legkedveltebb dísznövénye lett. 

Talán szerencsére nincsen illata, amit megtanulhattunk Alexander Dumas: A Kaméliás hölgy című romantikus regényéből. Marie Duplessis, a főszereplő nő mindig egy csokor kaméliát tartott magánál. A szép bukétát szerette, ám az erős virágillat gyenge tüdejét bántotta, a kaméliára pedig azért esett a választása, mert a legtöbb fajtájának nincs illata.

Az igen dekoratív, mélyzöld lombú, örökzöld kaméliák hasznos rokonságba, a teafélék családjába tartoznak. A növényjelképek ismerői szerint az együvé tartozást, és a hűséget jelképezi. Ezért a dísz kamélia a Távol-Keleten már évezredek óta esküvői virág. Európában a romantikus virágüzenetek szerkesztői szerint a kaméliának vészterhes üzenete is lehet. Ha például férjétől, vagy barátjától egy szépasszony egyetlen kaméliát kap, akkor sejtheti szerelmi titka – ha van ilyen –, kitudódott és a helyes útra vissza kellene térnie.

A kaméliát egyébként a nagy a botanikus Linné nevezte el, George Kamel jezsuita misszionárius tiszteletére, aki a Fülöp-szigeteken tudományos alapossággal figyelte a növényeket.