2022. 05. 14.

malnavashiany

Növényvédelmi teendők – 2022. május 13-19.

Idén – a más években megszokottól eltérően – korán jelentkeztek ültetvényeinkben a tápanyaghiányok tünetei. A tápelemek sokaságából a leggyakoribb vashiányt kiemelve részletes tájékoztatással próbálok segíteni a meghatározásban.

A növények életében a tápanyagzavarok jelentős szerepet töltenek be. A tápanyagellátás a termesztési folyamatokban, a növények növekedésében és fejlődésében kulcsszerepet tölt be. A felvett tápelemek mennyisége és aránya függ a növények korától, fajtájától, a környezeti viszonyoktól és a növény egészségi állapotától. A hőmérséklet- és csapadékadatok figyelembe vételével 2022-ben gyakrabban jelentkeznek a hiánytünetek, ezen belül a mikroelemek felvételének nehézségei. Közülük is a vas- és bórhiány a legjellemzőbb, utánpótlásuk elhanyagolása a növény pusztulásához is vezethet.

A vas hiánya leggyakoribb gyümölcsöseinkben a bogyósoknál és a szőlőn. A vas alapvető életfunkciókban betöltött szerepe kiemelkedő, hiánya pedig a legnehezebben gyógyítható. Különféle talajtípusokon – lúgos, savas és közömbös – egyaránt előfordulhat, de különösen gyakori a meszes, agyagos talajokon, ezért mészklorózisnak is hívjuk. A vashiány a fiatalabb leveleken jelentkezik, jellegzetes érközi sárgulás (klorózis) formájában. A levelek gyakran élénksárga vagy narancssárga elszíneződést mutatnak. A tünetet sárgalevelűségnek is nevezik, ami hűvös, nedves időben fokozottan jeletkezik. Később az elszíneződés a fiatal leveleken átterjed a levélerekre, majd az idősebb levelekre is. Ezután nekrózis (elhalás) következik be, ami a levéllemez szélétől indul a főér irányába. Súlyos vashiány esetén a növekedés is gátolt és gyengébb virágkötés tapasztalható.

A talaj tömörödése is nehezíti a vas felvételét. Pirosribiszke-ültetvényben a tartós vashiány csökkenti a bokrok télállóságát és a termésmennyiség is csökkenhet. A málna vashiánya a levelek elszíneződése (nyitóképen), nekrotizálódása mellett a gyengébb virágkötés is előfordulhat. Ugyanez az elváltozás lép fel a tüskétlen szedren is, amihez intenzív levélhullás is társulhat. Szőlőn az elszíneződések esetében a levélerek általában zöldek maradnak. A későbbiekben levélhullás, bogyóelrúgás és csökkent vesszőnövekedés is bekövetkezhet.
Cseresznye- és meggyfán
a klorotikus jelenségek szinte az összes levélen jelentkeznek. A szilvafák levelei a sárgulás mellett vörösbarna foltokkal, gyenge kötődéssel és ágelhalással jelzik a vashiányt. Az őszibarack különösen érzékenyen reagál. Az ágelhalás gyakori, a fagy- és télállóság pedig csökken. A diófák vashiányos közegben teljes elsárgulással, kora ősszel pedig levélhullással, a gallyak végétől kiinduló elhalással, tavasszal pedig gyenge kihajtással mutatkoznak. Körtefákon a vashiány leggyakrabban néhány ágon jelentkezhet, jellemző a gyenge virág- és gyümölcskötés. Az almafák legfiatalabb levelei narancssárgára színeződnek, de az erek sokáig zöldek maradnak. Az ágak gyakran fentről kiindulóan kopaszodnak. A szelídgesztenye és naspolya elszíneződését gyorsan követik a nekrotikus elváltozások – általában csak egyes ágakon. Az orgona enyhe vashiány után teljesen visszazöldülhet. A hortenzia vasfelvevő képessége gyenge, ezért meszes talaj és/vagy meszes öntözővíz hatására hamarosan megjelenhetnek a vashiány tünetei.

A vashiány kivédésére számos hatékony vaspótló készítmény áll a kertészek rendelkezésére.

Dr. Varga Mária
szaktanácsadó