Amit a vetőmagról tudni kell

A kertészeti vetőmag-termesztés az 1800 évek végén élte virágkorát Magyarországon. A második világháború utáni években a termelés visszaesett, majd a hatvanas években nagygazdaságok foglalkoztak vele. Manapság az árutermelő kertészek számára az úgynevezett profi vetőmagokat külföldi, elsősorban holland és dán cégek nyújtják, amelyek néhány fajból nálunk is termeltetnek vetőmagot (pl. zöldborsó, csemegekukorica). A magyar zöldségfajták java része a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevéhez fűződik. Sok régi, jó nevű, magyar fajta kiszorult az intenzív termesztésből, elsősorban alacsony termőképességük és a betegséggel szembeni ellenállóság hiánya miatt. A nemesítő cégek ugyanis mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a fajták károsítókkal szembeni ellenálló-képességre (rezisztencia), illetve tűrőképességére (tolerancia).
Az egyes zöldségfajtáknál alkalmazott rezisztencia-jelölések értelmezését itt találja!

Rezisztencia.doc

Fémzárolás és minősítés

A hazánkban termesztett és a behozott zöldség- és dísznövény-fajták vetőmagját, törvény és szabvány alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának (volt OMMI) Vetőmagfelügyeleti Főosztálya minősíti, továbbá a hazai vetőmagtermelést is felügyeli. Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet. A fajta- és vetőmag minősítést az OMMI végzi. Ez szavatolja, hogy minden tasakba kiváló minőségű, fajtatiszta és fajtaazonos vetőmag kerül. Ez védi a fajtának és nemesítőjének hírnevét, és biztonságot ad a termelőnek is. A nagy termőképességű zöldségfajták jó minőségű, fémzárolt vetőmagja nem olcsó mulatság, fajtól függően szemenként 3-12 forintba kerül. Ezért nagyon fontos, hogy minden szeme kicsírázzon, és egészséges növény fejlődjön belőle. Bár néhány jól bevált, konstans fajtából saját használatra magot fognak a házikerti termelők, a fajták engedély nélküli továbbszaporítása tilos. Ez ellen a nemesítők a hibrid fajták előállításával védekeznek, amit a fajta neve mellett F1 jelölés jelez.

Értékmérő tulajdonságok

A vetőmag használati értékét az úgynevezett értékmérő tulajdonságok határozzák meg. A használati érték, a tisztasági százalék és a csírázási százalék alapján azt mutatja meg, hogy a vetőmagtételnek hány tömegszázaléka az értékes rész. A minősítéshez ezen tulajdonságok laboratóriumi vizsgálatát kötelezően el kell végezni törvényben előírt mennyiségű minta alapján.
A faj- és fajtaazonosságot még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék során, illetve utólagos kitermesztés útján ellenőrzik. Laboratóriumi körülmények között vizsgálják a tisztaságát, hogy mennyi törött, beteg éretlen, esetleg más növénytől származó (idegen) mag, illetve hulladék (talajszemcse, szárrész, törött mag) van benne. 70%-nál alacsonyabb tisztaságú, illetve karantén gyom (pl. aranka, maszlag) magját tartalmazó vetőmagtétel nem kerülhet forgalomba.
Vizsgálják a magvak csírázóképességét és csírázási erélyét is, megszámolják a szabványban meghatározott laboratóriumi körülmények között, meghatározott idő alatt fejlődött csíranövényeket. A zöldségnövények magvainak átlagos csírázóképessége 80-90%. Ezt a csírázóképességet azonban csak néhány évig őrzik meg, ez az idő növényfajonként eltérő.
A zöldségnövények csírázóképessége megtalálható itt!

csirakepesseg.doc

A csírázóképesség megőrzésének feltétele a megfelelő tárolás. Felhasználásig száraz, hűvös körülményeket tartani, nem célszerű hűvös dohos pincékben tárolni a vetőmag tasakokat. A profi magokat és némely házikerti (színestasakos) vetőmagot is a papírborítón belül csíramegőrző fémtasakba csomagolják, ezért a bontatlan zacskóban jól viselik a vetőmagok a szállítás, átrakás, tárolás során adódó szélsőséges körülményeket.
A csírázási erély a csírázás gyorsaságának mérőszáma. A gyorsabban csírázó magból kelő csíranövény kezdeti fejlődése is jobb, így a palántakori betegségek kialakulásának esélye kicsi.

Egészségi állapot

A minősítő vizsgálatok során a szakemberek megvizsgálják a magvak egészségi állapotát is, színét, szagát, az esetleges károsítók (pl. babzsizsik) jelenlétét. Több gombabetegség a vetőmaggal terjed, ezért fontos a fertőzött vetőmagtétel kiszűrése. Vizsgálják továbbá a nedvességtartalmat is. A zöldségnövények magja 10-15% nedvességet tartalmaz, míg az olajos magvak (pl. tök) 9-10%-ot. Az eltarthatósági idő növelése céljából a gyártók a természetes nedvesség-tartalmat szárítással további 5%-kal csökkentik, amit fóliatasakba zárva megőriz a mag.

Egyéb tulajdonságok

Az ezer-magtömeg, a sűrűség és az osztályozottság is lényeges és mért tulajdonsága a vetőmagnak. Az utóbbi azért fontos szempont, mert egyforma nagyságú magok géppel egyenletesebben vethetők el, egyöntetűbb a kelés és ezáltal az érés is. Az ezer-magtömeg értelemszerűen 1000 darab mag grammban kifejezett súlyát jelenti. Ennek ismerete azért fontos, hogy ki lehessen számolni a szükséges vetőmag mennyiségét. A fontosabb zöldség- és gyógynövényfajok vetőmagjának fontosabb tulajdonságait a táblázat tartalmazza. A külföldről származó vetőmag-tasakokon nem az ezer-magtömeget, hanem egy gramm mag súlyát adják meg. A mennyiségeket grammban, vagy szemszámban tüntetik fel.
A forgalomba kerülő vetőmagot értékmérő tulajdonságai alapján három minőségi osztályba sorolják: I. osztályú, II. osztályú, illetve “csak külön engedéllyel hozható forgalomba”.
Néhány fontosabb zöldség- és gyógynövény vetőmagjának tulajdonságait megtalálja itt!

vetomagtulajdonsagok.doc

Vetőmag-kezelési eljárások

A vetőmagot a vetés és a kelés egyenletessége, valamint a növény fejlődésének serkentése érdekében különböző módon kezelik. A legtöbb vetőmagot csávázzák, azaz a mag felszínét olyan növényvédő (csávázó) szerrel vonják be, ami a mag felületén, illetve közvetlenül a maghéj alatt megtapadó károsítókat elpusztítja.
A csávázás korszerű módja az úgynevezett inkrusztálás, amely során a mag felületét növényvédő szerrel átitatott, vékony filmszerű, általában élénk színű (kék, vagy rózsaszín) anyaggal vonják be. A szer a mag talajba jutásakor fejti ki hatását, biztos védelmet nyújt a növény fejlődésének kezdeti szakaszában a palántakori betegségekkel szemben. A vetőgép nem koptatja a mag felszínét, könnyebb a szemenként vetés, mert nem tapadnak össze szemek. Az élénk színnek köszönhetően jól ellenőrizhető a vetés. Az inkrusztált vetőmag vetésekor a csávázószer nem tömíti el a manapság használt precíziós szemenként vető gépek vetőelemeit.
Az apró magvakat (pl. hónapos retek) rendszerint drazsírozzák, amelytől tömege többszörösére nő, és alakja gömbölyű lesz, így könnyebb a vetése. A hosszú csírázási idejű vetőmagokat előcsíráztatják, így javítják a kelési százalékot és csökkentik a tenyészidő hosszát. A hőkezelés a dughagymánál általános eljárás, amelynek hatására a magszár-kezdemények visszafejlődnek. A szőrős, vagy kapaszkodókkal borított magokat (pl. paradicsom, sárgarépa) koptatják, ami megkönnyíti a szemenkénti vetést.
Különleges vetőmag kezelési eljárás a gamma-besugárzás, amit a mák, illetve a majoránna esetében alkalmaznak. E két növény a jó keléshez megfelelő állománysűrűséget igényel, ám később a sűrű állomány visszaveti a fejlődésüket, ezért egyelni kell. A sugárkezelt magok is kicsíráznak, serkentve ezzel a többi kelését, ám még csíranövény korban elpusztulnak. Általában 30-40%-ban kevernek a kezeletlen maghoz besugárzott magot.

Mi van a tasakon?

A házikerti vetőmagok tasakjain a faj és a fajtanév mellett rövid képes, vagy többnyelvű ismertető tartalmazza a vetéshez szükséges alapvető ismereteket. Ezen kívül szerepel még a vetőmag mennyisége (grammban, vagy szemszámban), a fémzárolás ideje, a fémzár, vagy a vetőmag tétel száma, illetve annak érvényességi ideje is, ami a fémzárolás után 2 év. Az előző évről megmaradt vetőmag az érvényesség lejárta után is használható, az egyes növényfajok csírázóképességi idejének ismeretében. A felbontott tasakok légmentesen lezárt fémdobozban, vagy befőttes üvegben, 10-12 fokon tarthatók el csekély minőségromlással a következő idényig.

Pap Edina