Idejében védekezzünk a gyapjaslepke ellen!

A gyapjaslepke nősténye és a tojáscsomóA gyapjaslepke (Lymantria dispar) hazánk egyik legjelentősebb erdészeti kártevője. 1994 után az elmúlt két évben okozott súlyos erdészeti károkat. A tölgyesek mellett az erdőközeli gyümölcsösökben és házikertekben is nagy pusztításokat okozott, és valószínűleg idén is hasonló tömeges megjelenésével kell számolnunk az ország több térségében.

A gyapjaslepke életmódja

A lepkének évente egy nemzedéke fejlődik. Rajzása júniusban kezdődik és hosszan elhúzódik a nyár folyamán. Különösen a meleg, száraz nyarak kedveznek elszaporodásának. A nőstények nagy szárnyaik ellenére repképtelenek, így a hímek feladata, hogy a másik nem által kibocsátott csalogató illatanyagok alapján megtalálják őket, hogy megtörténhessen a párosodás. A hímeket a tájékozódásban jellegzetes nagy, tollas csápjaik is segítik. A nőstények tojásaikat sárgásbarna kitinszőrökkel fedett csomókban rakják le általában a fák törzsére, ágaira, de néha még a levelekre is. Egy-egy csomó akár több száz petét is tartalmazhat. A világosbarna tojáscsomók már messziről jól láthatók és felismerhetők. A petéket védő gyapjas szőrök mind az időjárás viszontagságaival, mind pedig a kártevő természetes ellenségeivel szemben elég hatékony védelmet nyújtanak. A petékből a lárvák csak a következő év tavaszán bújnak elő. A hernyók teste szintén szőrökkel fedett. Amennyiben tömegesen jelennek meg egy-egy területen, súlyos károkat, úgynevezett tarrágást okozhatnak. Legkedveltebb tápnövényeik a tölgy-, nyár- és a különböző gyümölcsfajok. Egyes növényeket (pl. akác, vadgesztenye, bodza stb.) ugyan kevésbé kedvelnek , de megfelelő táplálékot így is találnak bőven az erdőkben és a gyümölcsös kertekben. Amikor a lárva többszöri vedlés után már teljesen kifejlődött, bebábozódik. A sötétbarna színű bábokat többnyire a korábban megrágott és összeszőtt levelek között találhatjuk meg a fákon. A bábnyugalmi időszakot követően nyár elején indul meg a lepkék rajzása, és megkezdődik a következő ciklus.

Az előrejelzés lehetőségei

A gyapjaslepke rajzásának és a várható kártétel mértékének előrejelzésére ma már kidolgozott módszerek állnak rendelkezésünkre. Rajzásmegfigyelésre fény- és feromoncsapdákat használnak. Amennyiben egy-egy fénycsapda által egy szezonban gyűjtött lepkék száma 30-nál több, az már veszélyt jelent, a kártevő tömegszaporodásának kezdetére utal. A feromoncsapdák mindig több egyedet fognak, ezért ilyenkor a veszélyességi küszöbérték módosul. A gyapjaslepke népesség  felmérésére az egyik legegyszerűbb módszer a petecsomó-számlálás. Abban az esetben, ha egy gyümölcsösben vagy erdőben tíz fatörzsre számítva átlagban 1-10 tojáscsomót találunk, akkor indokolttá válik a védekezés. Érdemes megjegyezni, hogy ha az új petecsomók száma a régiekét (amelyekből az előző években már kikeltek a lárvák) meghaladja, és méretük is nagyobb, akkor elszaporodóban van a kártevő, ellenkező esetben pedig a gyapjaslepke népesség csökkenésével számolhatunk.

Védekezési módok

Az egyik legrégebbi, de egyben igen hatékony védekezési eljárás a tojáscsomók megsemmisítése. Régen valamilyen olajtartalmú szerrel kenték be a petecsomókat. Elegendő, egyszerűbb és olcsóbb is azonban, ha a tél végi törzsápolási munkák során ezeket kéregkaparóval eltávolítjuk, és elégetjük. Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy a petecsomók, a lárvák és a báb szőrei az érzékeny bőrű embereken lassan gyógyuló, ekcémaszerű kiütéseket okozhatnak! Kézimunkaigénye miatt a kéregkaparásos eljárás sajnos csak a házikertekre, esetleg kisebb gyümölcsösökre korlátozódik, nagyobb, üzemi ültetvényekben és erdőkben nem tudunk ily módon kielégítően védekezni. Utóbbi esetben a fiatal lárvák elleni növényvédő szeres kezelés jelentheti a megoldást. A hatékony készítmények száma nagy, azonban mindenképpen előnyben kell részesíteni a környezetkímélő szereket, biopreparátumokat. A széles hatásspektrumú szerek ugyanis számos hasznos rovart, köztük a gyapjaslepke természetes ellenségeit is megtizedelik, emellett használatuk erdőkben kifejezetten veszélyes mind az ottani gazdag faunára nézve, mind pedig humánegészségügyi szempontból. Gyümölcsültetvényekben a kártevő fiatal lárvái elleni védekezésre engedélyezett pl. a Dimilin 25 WP kitinszintézis-gátló szer. Erdészetekben használható emellett a Dimilin ODC-45 is. Közterületeken, parkokban, erdészetekben alkalmazható a Nomolt 15 SC. A biopreparátumok közül a Bactucid P és a Dipel használata javasolható. A felsorolt készítmények egytől-egyig szabadforgalmú (III. forgalmi kategóriába tartozó), integrált növényvédelmi besorolásukat tekintve pedig zöld szerek. A gyapjaslepkén kívül más kártevő lepkefaj hernyóit is elpusztítják. A Bactucid P és a Dipel biotermesztésben is használható. A munkaegészségügyi várakozási idő mindegyik felsorolt szer esetében 0 nap. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő már általában hoszabb, azonban a Bactucid P-nél csak 1 nap. A készítmények egy része légi úton, helikopterrel történő permetezés révén is kijuttatható, amelynek elsősorban erdészetekben lehet kiemelt jelentősége.

A gyapjaslepkéről további hasznos információk olvashatók a www.erti.hu/gyapjaslepke weboldalon.

Vétek Gábor