Tisztelt Vásárlóink!
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a megnövekedett rendelés szám miatt, az április 9. után leadott rendeléseiket április 22. után tudjuk kiszállítani.
Megértésüket és türelmüket köszönjük!

Paradicsom palánta nevelése

Szaktanács kéréséhez kérjük jelentkezzen be! Belépés
Pap Zoltán 2010-04-20 12:07:43
Előfordulhat, hogy palántadőlés okozta a növények pusztulását. Milyen palántnevelés volt? Cserepes, tálcás, esetleg más típusú? Milyen helyen voltak a palánták?
Judit által írt esetben 3 növény 3 különböző hőmérsékleti igénnyel jelentkezik. Ebből a karfiol (lévén káposztaféle) 13 Celsius fok körüli opt. hőigényű, azonban a paradicsom (22 Celsius fok körüli) és a tojásgyümölcs (padlizsán) (25 Celsius fok körüli) közel azonos igényűek, de a paradicsom a hideget jobban bírja, és egyéb más tekintetben is (pl talajigény, vízigény) tűrőképesebbnek mondható. Az teljesen normális e növényeknél, hogy egymástól időben elcsúszva kelnek. A káposztafélék általában 3-4 nap alatt kicsíráznak, azonban a burgonyafélék (paradicsom, padlizsán, paprika) magjának kelése akár egy-két hétig is elhúzódhat.
Mivel nem ismerem a termesztési körülményeket, így (amennyiben netán nem palántadőlés volt az ok) a padlizsánok megfázását említhetném, de a leírások alapján fényhiány is előfordulhatott. Adott esetben a palántadőlés kicsit valószínűbb. Palántadőlés megelőzésére a csávázott mag és a vetés után 'fundazolos' beöntözés segítséget adhat.
Itt megjegyezném, hogy padlizsán (tojásgyümölcs) esetében azonban van még egy fontos szempont, ez pedig a jó fajtaválasztás, és a jó minőségű vetőmag használata. A kezdeti lépésben részemről jól bevált magyar fajtákat (pl. Kecskeméti lila) ajánlanék, lehetőleg nagyobb vetőmag cégektől, csávázott magokkal. (A csávázás megléte a csomagoláson fel lesz tüntetve.) Ezekkel a fajtákkal az első palántanevelési próbálkozásainkkor talán nagyobb sikereket érhetünk el.
Emellett fontos a megfelelő palántanevelő közeg használata, ilyeneket lehet kapni már sok üzletben, ami megint csak elsődleges szempont, ugyanis itt speciális(abb) igények is előtérbe kerülnek: például fertőzésmentes közeg, laza szerkezet, jó víz- és szerkezettartó képesség. Ehhez a tőzeges keverékek legtöbbször alkalmasak. Összefoglalva: Palántadőlés ellen jó fajta (illetve csávázott mag, esetleg Fundazol alkalmazása) és a környezeti igények kézben tartása fontos, mely utóbbiból a megfelelő közeg használata is alapvetőnek tekinthető.
Paulik Judit 2010-04-19 20:21:39
Sziasztok

Először próbálok palántákat nevelni.
Karfiol, padlizsán, paradicsom ...
Elsőként a karfiolok bújtak elő, majd a paradicsomok is reménnyel kecsegtetően előbújtak.
Padlizsánnal semmi eredmény, de sajnos a kibújó palánták is a második héten elfonnyadtak, kidőltek.
Eleve nem függőlegesen nőttek, először azt hittem a fény miatt.
Megforgattam őket, de sajnos idővel egyre több hullott ki.
Mit tegyek, mi a baj?
Róka Rita 2010-04-09 22:48:42
Tisztelt Papp Zoltán.
Ezúton szeretném megköszönni a szaktanácsát !
A tankönyvtárból megadott oldalon is sok hasznos tudni valót találtunk.
Köszönöm szépen!
Tisztelettel Róka Rita .
Pap Zoltán 2010-04-05 21:12:07
A palántanevelés idején nem érdemes még a hajtásválogatással foglalkozni, ott fontosabb a minél jobb fejlettségi állapotú és erős palánták megnevelése. A nevelésmód kialakítását és így a metszést is a kiültetés után érdemes elkezdeni.
Irodalomhoz ajánlani tudom a weben keresztül könnyen elérhető Balázs Sándor szerkesztette Zöldségtermesztési kézikönyv Paradicsom c. fejezetét, azon belül is a hajtatási részt.
http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/zoldsegtermesztok-080906-135
A megadott konkrét oldalon sövényes kialakítás látható, és determinált (illetve a gyakorlatban elterjedt szóval élve ’féldeterminált’) fajták termeszthetőek ezzel a módszerrel. A kordonos termesztésnél azonban a „metszési elv” ugyanaz. A főszár megmarad, és az amúgy is erősen elágazó növény alsó hajtásaiból egyet, vagy kettőt választva alakítható ki a két, vagy (folyton növő fajták esetében nagyon ritkán, vagy soha) a három szálas nevelés.
Az ilyen intenzív termesztés esetében azonban további fontos tennivalók akadnak még a tenyészidőszak folyamán: A levéltőben egész nyáron át előtörő hajtásokat folyamatosan csípjük ki, ezt nevezzük fattyazásnak. Ha célunk a hozam maximalizálása, akkor el kell távolítani a nem kívánt hajtásokat és leveleket is. Az alsó leveleket azért is érdemes eltávolítani, mert ez által a gombás (pl.: alternáriás, fitoftórás) betegségek elterjedésének esélyét is csökkentjük.
Ódor Richárd 2010-03-23 04:47:42
Ugyan. :) Minden paradicsom szerteágazik előbb-utóbb. A termőkori kacsozáskor az ember vagy meghagy egy-két mellékszárat, vagy nem, ennyi. Én a legalsókat nem szoktam meghagyni, mert azok rendszerint gyengébb és könnyen letörő oldalhajtások - de fajtánként eltérhet. A leginkább az Y elágazásoknál (ahol nehéz megmondani, melyik a fő szár) lehet két hasonlóan erős szárat nevelni.

Számoljunk a két szár kicsit nagyobb helyigényével is!
Róka Rita 2010-03-05 13:54:35
Tanácsot szeretnék kérni kordonos folytonövő paradicsomot szeretnénk termeszteni az idén .Olyan ajánlást kaptunk a kiválasztott fajtához , hogy nagyon erős gyökérzete miatt ajánlott egy tőről 2 szárat nevelni.Azt szeretném kérdezni hogy akkor palánta nevelés folyamán az első két paradicsom levél felett el kell csipni a növény hegyét ? Igy kapunk az első két levélhónalyból egy-egy szárat?Palánta nevelésben járatosak vagyunk de kétszárasan még nem csináltuk,szakirodalmat pedig nem találtunk hozzá.
Előre is köszönöm.
Tisztelettel : Róka Rita a Vajdaságból.

Akciós termékek

Összes akciós termék (12)