A ciklámen növényvédelméről
A ciklámen az őszi és téli hónapok népszerű cserepes virága. A növény számára létkérdés, hogy tulajdonosa nevelését és ápolását szakszerűen, a ciklámen igényeinek megfelelően végezze. Az élettani betegségek bemutatása után a cikláment veszélyeztető gombás betegségeket és kártevő állatokat, valamint az ellenük történő védekezési lehetőségeket ismertetjük.
Nem fertőző, élettani betegségek
A túlöntözés és a nagy páratartalmú levegő következtében a leveleken vízzel telt óriássejtek keletkezhetnek, melyek később megszáradva jellegzetes levélparásodást okoznak. Magas páratartalom esetén szellőztessünk, a növényeket pedig ne öntözzük túl.
A magas hőmérsékletű helyiségekben (pl. télen a fűtött szobában) és száraz levegőn tartott ciklámen esetében gyakran figyelhető meg levélsárgulás. Emellett a virágok fokozatosan kifakulnak, és az egész növény hervadásnak indul. Megelőzésképpen a cserepes virágot rakjuk egy hűvösebb szobába, üveges verandára, lépcsőházba, vagy jobb híján a két ablak közé. Tartsuk szem előtt, hogy a növény hőoptimuma 15–18 oC, a közvetlen napfényt pedig nem szereti. Ilyen tartási körülmények között ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl, és mindenképpen kerüljük a meszes vizet, ugyanis a ciklámen a savanyú talajt kedveli. Célszerű a lágyított vagy esővizes öntözés.
A hosszan tartó szárazság, a gyakori hőingadozás és a rendszertelen víz- és tápanyag-utánpótlás a virág torzulásához, ülve maradásához vezethet. Nyáron ne tegyük a virágot közvetlen napfényre, ha kell, árnyékoljunk, és párásítsuk a levegőt, valamint rendszeresen öntözzük, és szakszerűen tápoldatozzuk a növényt. Érdemes megjegyezni, hogy a ciklámen foszfor- és káliumigényes növény, az ülve maradást pl. a foszforhiány is kiválthatja.
Gombás betegségek
A ciklámen leggyakrabban előforduló és legveszélyesebb károsítója a Botrytis cinerea, azaz a botritiszes betegség. Ez a gombás betegség ősz elején jelentkezik járványszerűen, amikor az addig hidegágyban nevelt cserepes növényeket az őszi fagyok elől behordják a növényházba, ahol magas hőmérsékleten és 80% körüli relatív páratartalom mellett, szellőzetlen körülmények között tartják a sűrűn egymás mellé rakott virágokat. A kórokozó 20–24 oC-on és 80–90%-os relatív páratartalmon gyorsan fejlődik. A betegség leglátványosabb tünetei a következők: a ciklámen gumóján a fiatal, apró levél- és virágkezdemények először megpuhulnak, fonnyadnak, felületükön szürke penészgyep jelenik meg. Később ezek a növényrészek elszáradnak, kevés új levél és virág fejlődik, így a növény díszítő értéke erősen csökken. Az idősebb levelek és virágkocsányok ritkábban károsodnak, de ha mégis megfertőzi őket a gomba, akkor kidőlve a cserép szélén lógnak, és szintén penészgyep borítja be őket, mígnem végül teljesen elszáradnak. A kórokozó min. 85%-os relatív páratartalom esetén – amely a növény számára optimális 18 oC körüli hőmérséklet mellett és szellőztetés hiányában könnyen előfordulhat – a virágot is megtámadhatja. Ekkor a szirmon apró, 2–3 mm nagyságú vizenyős foltok jelennek meg, melyek később kiszürkülnek, majd beszáradnak. Rózsaszín virágú fajtáknál a vizenyős pettyeket piros udvar határolja.
A betegség leküzdése szempontjából a legfontosabb dolog a megelőzés! A növényházban vagy akár otthon nevelt ciklámen számára biztosítsuk az optimális 15–18 oC-os léghőmérsékletet. Párás viszonyok esetén rendszeresen szellőztessünk úgy, hogy a relatív páratartalom az 50–60%-ot ne haladja meg. Mivel a kórokozó fejlődését a fényhiány, a sűrű térállás és a túlzott nitrogénadagolás is nagymértékben elősegíti, ezért gondoskodjunk a megfelelő fényviszonyokról, a cserepeket szellősen helyezzük el, és szakszerűen tápoldatozzunk. Alapvető fontosságú a beteg és elhalt részek, de az elnyílt virágok rendszeres eltávolítása és megsemmisítése is.
Növényházakban történő termesztéskor a permetezést járványveszély esetén a szívlevelek megjelenésétől kezdjük, és 10–14 naponta végezzük valamely botriticiddel. Értékesítés előtt a kezeléseket ritkítsuk, és szükség esetén a botritisz ellen füstölőszerrel védekezzünk, hogy a levelek ne szennyeződjenek.
A magvetést követően a ciklámen csíranövénykék megjelenésekor előfordulhat, hogy az újonnan képződő levelek kidőlnek, azonban továbbra is zöldek maradnak, és csak lassan száradnak el. Alaposabban szemügyre véve a növényt, a levélnyél alapjánál barnás befűződés figyelhető meg. Ez a jelenség a palántadőlés, melyet a Rhizoctonia solani nevű gomba okoz. Mivel a kórokozó a talajból fertőz, a termesztés során fontos, hogy a talajt pl. gőzzel fertőtlenítsük. Amennyiben erre nincs mód, akkor a magvetés, illetve a kelés után 1–1 alkalommal öntözzük be a talajt Fundazol 50 WP-vel.
A ciklámen leveleinek hervadását, fonnyadását okozhatja az eddig említett kórokok mellett a Fusarium oxysporum f. sp. cyclaminis nevű gomba is. Ebben az esetben a gumót kettévágva jellegzetes barna csíkok láthatók, melyek a növény szállítónyalábjainak pusztulására utalnak. A beteg növények minden esetben elpusztulnak. Ezeket haladéktalanul távolítsuk el. A fuzáriumos hervadás tünetei általában bimbóképződés idején jelennek meg. Ilyenkor a növényeket Fundazol 50 WP-vel öntözzük be, majd szükség esetén kb. egy hónap múlva ismételjük meg a kezelést.
A helytelen tartási körülmények és ápolás következtében (pl. hideg öntözővizes vagy tömény tápoldatos beöntözés) legyengült ciklámen hajszálgyökerein apró sérülések keletkezhetnek, melyeken megtelepedhet a tielaviopsziszos gyökérelhalás kórokozója (Thielaviopsis basicola). A betegség gyökértünetei a nem megfelelő tartási körülmények miatti gyökérelhalás tüneteihez hasonlóak. A hajszálgyökereken szakaszos, gyűrűszerű parásodás, illetve deres penészgyep képződése figyelhető meg. A föld feletti részek vontatottan fejlődnek, a levelek sápadnak, a virághozam csökken, de az egész növény nagyon ritkán pusztul csak el. A betegség észlelésekor Fundazol 50 WP-vel lehet beöntözni a cikláment, de a legfontosabb az optimális tartási körülmények biztosítása, és a szakszerű növényápolás.
Kártevő állatok
A cikláment károsító állati kártevők jelentősége szerencsére kisebb, mint a kórokozóké. Bár a növényt veszélyeztető fajok száma több, a kártevők elleni védekezés általában egyszerű, és a legtöbb esetben csupán a megfelelő növényházi körülmények biztosításával megelőzhetjük a különféle kárképek kialakulását. Lakásban tartott növényeket rovarok a legritkább esetben károsítanak.
A kertészeti gyökérgubacsképző-fonálféreg (Meloidogyne incognita) sok tápnövényű, ú.n. polifág faj. A zöldség- és a dísznövénytermesztők nagy ellenfele. A gazdanövények (pl. paprika, uborka) gyökerein szívogatása következtében apró gubacsok képződnek, amelyek tömeges jelenléte esetén az adott növény fejlődése lassul, majd hervadni kezd. A kártevő ellen többféle védekezési eljárás is ismert, azonban ciklámen esetében a legcélravezetőbb mindenképpen a megelőzés, ami a fonálféregtől mentes virágföld, illetve szaporítóközeg, használatát jelenti. A szaporításra használt közeget fizikai vagy kémiai úton szokták fertőtleníteni. Vásárláskor csak annyit tehetünk, hogy betegesnek tűnő növényeket nem veszünk, ugyanis a fonálféreggel fertőzött cserepes növények otthonunkban már semmilyen módon nem mentesíthetőek a kártevőtől.
Növényházakban, magas hőmérséklet (kb. 25 oC) és relatív páratartalom (kb. 90%) esetén jelentkezhet a széles atka (Polyphagotarsonemus latus) és a szamócaatka (Tarsonemus pallidus) kártétele. A tünetek jellemzően a fiatal leveleken fedezhetőek fel, melyek görbülnek, torzulnak. A védekezés alapja a termesztőlétesítmény hőmérsékletének és páratartalmának mindenkori optimalizálása a ciklámen igényeinek megfelelően, melynek legegyszerűbb módja a szellőztetés. Szükség esetén az atkák ellen használható a Vertimec 1,8 EC, amely egyúttal védelmet nyújt a cikláment károsító tripszfajok ellen is.
A dohánytripsz (Thrips tabaci) szívogatása következtében a ciklámen virágszára meggörbül. A virágon apró, ezüstös szívásnyomok láthatók. A nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) hasonló kárt okoz a virágon. A kártevők ellen védelmet nyújt pl. a Vertimec 1,8 EC, a Mospilan 20 SP vagy az Actara 25 WG.
A cikláment esetenként károsíthatják még a levéltetvek is. Ellenük a Mospilan 20 SP vagy az Actara 25 WG növényvédő szerek hatásosak.
Vétek Gábor
Regisztrációja 1% kedvezményre jogosítja minden vásárlás során!